Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
V. Múzeumi kiadványok - Szakál Aurél: Kiskunhalas anno 1850–1950
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Mindez a polgári fejlődés végét és a „szocialistának” mondott politikai diktatúra kezdetét j elentette. Bár a fényképezés az 1840-es évektől nagyon gyorsan hódított, csak az 1880-as évektől rendelkezünk jelentősebb számú olyan fotóval, amely városunk bemutatására alkalmas. A 19. század utolsó évtizedei, a századforduló és a két világháború közötti évtizedek kiskunhalasi fényképeit az 1940-es évek végéről valókkal zárjuk. A fényképeken tájképek, városképi szempontból fontos épületek, épületbelsők, életképek és emberek láthatók. A több tízezer fotóból kiválasztott közel 540 példány tematikus csoportokba rendezve került a Kiskunhalas anno lapjaira. Az első fényképes fejezet A város címet kapta. A település bemutatása a központtal, a református templommal, piactérrel, városházával kezdődik. A fotók segítségével képzeletben végigsétálhatunk a Fő utcán a római katolikus templomig, a Kossuth utcán a Fő utcától a Kuruc szoborig, a vasútig. A legtöbbet fényképezett, jelentősebb intézmények - mint a városháza, templomok, iskolák, Csipkeház, vasútállomás - több képpel szerepelnek. Ezek után kerül sorra az Alsóváros, a Felsőváros és a Sóstófürdő néhány részlete.14 A település térbeli bejárása után időrend szerint haladó fényképes krónika következik, ami az Események megnevezést kapta. Itt olyan, időpontjuk alapján sorba rendezett eseményekről, ünnepségekről, látogatásokról, avatásokról esik szó, amelyek az egész város szempontjából jelentősek, és napjainkra is maradt fenn fotó róluk. A magyar történelem egyes fontos fejezeteit (háborúk, forradalmak) helyi vonatkozású fényképekkel idézzük fel.15 Az emberi élet ünnepeinek és hétköznapjainak megörökített pillanatai láthatók a harmadik és a negyedik képes fejezetben. Az esküvőtől a temetésig részben következnek az egyházi élet, az egyesületek, színház, zene, sport és szórakozás képei. Majd a családok, neves és hétköznapi emberek, foglalkozások, mesterségek bemutatására alkalmas fényképek sorakoznak.16 A határ című részben a tájképek után a különböző munkaalkalmak, a tanyák, a tanyán élők hétköznapjai elevenednek meg a pásztorkodástól, szántástól, vetéstől kezdve a betyárokig, pusztai postásokig; és az iskolától, iskolai népműveléstől a kikapcsolódást jelentő kirándulásig, fürdőzésig.17 A képek jobb, könnyebb megismerését segíti a Képjegyzék és jegyzetek fejezet. Itt a képaláírást kiegészítő adatok, nevek, a helyszínek pontosítása és ezek forrásának megjelölése található; majd a fényképész neve, a képeslap kiadója, a kép lelőhelye és a Thorma János Múzeum esetében az adományozók nevei következnek. A könyvet néhány kiskunhalasi határ- és belterülettérkép zárja. A képeken az utcaképek, ünnepségek, munka, szórakozás kapcsán feltűnnek a tegnap világának kiskunhalasi szereplői. Hajdan volt halasiak néztek a fényképezőgépbe: polgármesterek, hivatalnokok, papok, tanárok, diákok, földművesek, iparosok, kereskedők, járókelők. Nők és férfiak, parasztok és polgárok, gazdagok és szegények. Abban a korszakban Kiskunhalas szép és csúnya is. Egyszerre volt a város14 SZAKÁL Aurél 2009. 8-143. kép. 15 SZAKÁL Aurél 2009. 144-219. kép. 16 SZAKÁL Aurél 2009. 220-437. kép. 17 SZAKÁL Aurél 2009. 438-537. kép. 205
