Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)

V. Múzeumi kiadványok - V. Székely György: Archaeologia Cumanica. Néhány gondolat a múzeum most induló új régészeti sorozatáról és annak elsőként megjelent kötetéről

V. Székely György: Archaeologia Cumanica... sírt ismerteti. A sír a rozettás lószerszámos sírok körébe tartozik, melyek viszonylag egységes képet mutatnak. A tárgyakon megfigyelt kopásnyomok hosszabb ideig történő használatról árulkodnak, ennek alapján a nyárlőrinci sír halottját a X. század közepe táján temették el. A következő két szerző témája ugyan távolabb áll H. Tóth Elvira kutatási terü­letétől, de személyük mégis szorosan kapcsolódik az ünnepelthez. Pálóczi Horváth András négy évtizeden át vezette a Kecskemét melletti középkori Szentkirály falu feltárását és ennek eredményeit számos publikációban ismertette. Most a Szentkirály középkori háztartásainak és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjait foglalta össze. A több évtizedes ásatás során nagyszámú leletanyag került elő, me­lyek részletes statisztikai elemzést is lehetővé tesznek. A szerző most a 6. számú beltelek több mint 20 ezer leletét vizsgálta anyagfajták szerint, valamint a leletek döntő többségét alkotó kerámiaanyagot az égetéstechnika, a szín, a soványítás és az esetleges díszítés alapján. Az ebből leszűrhető tanulságok fontos adalékkal szolgál­nak egy késő középkor falusi háztartás anyagi kultúrájának megismeréséhez. Az utolsó szerző, Wicker Erika szakmai munkásságában is fontos szerepet ját­szott az avar kor kutatása, de az utóbbi években elsősorban a Duna-Tisza köze déli részének hódoltság kori kutatásával, a török elől az Észak-Bácskába települő rác és vlah népesség temetkezési szokásainak és anyagi kultúrájának megismerésével fog­lalkozik. A kötetben olvasható dolgozatában az 1966-ban Adán előkerült XVII. századi kincslelet dísztűit ismerteti. Ezek az üvegberakással, filigránnal, flitterrel díszített tűk több változatban is felbukkannak az adai leletben, de hasonló példányok alig ismertek. A dísztűk egyes elemei megtalálhatók a koszovói és dél-szerbiai terü­let emlékanyagában, de együttes alkalmazásuk csak a XVII. század második feléből származó, az Al-Dunától északra előkerülő ékszereken figyelhető meg. A szerző véleménye szerint az adai lelet dísztűit az északra vándorolt szerbiai ötvösök készí­tették a helyi divatigények kielégítésére. A tanulmányok sorát H. Tóth Elvira publi­kációinak jegyzéke zárja. Bízom abban, hogy a H. Tóth Elvira tiszteletére összeállított kötet az ünnepelt örömére és megelégedésére szolgál, kifejezve egyben a kecskeméti múzeumban eltöltött több évtizedes termékeny szakmai munkásságának megbecsülését. Remé­nyeink szerint az új régészeti sorozat most megjelent kötetét a későbbiekben továb­biak követik, melyek tovább gyarapíthatják a megyei múzeumi szervezet tudomá­nyos tevékenységét őrző kiadványok sorát. (Elhangzott: Szalkszentmárton, 2009.) 202

Next

/
Thumbnails
Contents