Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
IV. Múzeumi kutatások - Váczi Mária: Játék és játszás magyar költők verseiben – Kosztolányi Dezső
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében Azért is választottam zárásképpen a fenti verset, mert az ember és költő Kosztolányi is a játékon keresztül érthető meg igazán. A homo ludens fanyar humora betegsége utolsó napjaiban sem hagyta el, és erőt adott a (végjátékhoz. Beszélni már nem tudott, játszani még igen, gézcsókolom, írta egy papírra feleségének, amikor kötést cserélt a nyakán, máskor meg a fájdalomcsillapító por után, hogy levert volt, kapott egy kevert port.50 Végül Ha játszanak a gyermekek, órákig készülődnek, rakosgatnak, tanácskoznak, majd hirtelenül végeszakad az egésznek. Nincs ennek közepe, csak eleje és vége. Mondd, nem ilyen-e éppen az ember élete is, mely elkezdődik, aztán gyorsan befejeződik? S a közepe, mint a semmi. (Elhangzott: Szalkszentmárton, 2009.) * * * IRODALOM BORI Imre 1986 Kosztolányi Dezső. Újvidék DESSEWFFY Tibor 2000 A játék szerepe és lehetőségei a posztmodem korszak határán In: Váczi Mária (szerk.). A játék mint mentalitás a 21. század küszöbén. Kecskemét ÉRVALVI Lívia é. n. Az önértelmezés útjai. Kosztolányi Dezső. A játék. In: mek.oszk.hu/ 06500/06547/html/04.htm J. HUIZINGA 1944 Homo Ludens. Kísérlet a kultúra j áték-elemeinek meghatározására. Budapest KOSZTOLÁNYI Dezső 1905 Sakk-matt. Egy házitanító naplója. 1905. In: http://mek.niif.hu/ 00700/00743/00743.htm. Budapest 1971 Hogyan születik a vers és a regény? In: Kosztolányi Dezső. Nyelv és lélek. 465. Budapest 50 LEVENDEL Júlia 1985. 246. 193
