Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
IV. Múzeumi kutatások - Váczi Mária: Játék és játszás magyar költők verseiben – Kosztolányi Dezső
Váczi Mária: Játék és játszás magyar költők verseiben - Kosztolányi Dezső karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a rakott fa, a jó barát boros korsóihoz von. És zsong az ének áhítatba zöngve... Csak a havas pusztán, a néma csöndbe sír föl az égbe egy-egy kósza mozdonyt Kisfiának, Adámnak a halállal, a Rémme\ vívott küzdelmét, de a gyógyulás reményét és beteljesülését is megőrizték, a már említett Mostan elbeszélem azt a hónapot szép sorai. Egy délután meg leesett a hó, szétbontogatta vattaszőnyegét, olyan idilli volt s karácsonyi, a dombokon szánkózni kezdtek el. Sivalkodó örömmel szállt a szán, piros fiúkkal, akik integettek, prémes kabátban, hógolyó röpült s szikrázva porzott a vidám napon. És a szobánkba elhatott a harsány, pogány zsivaj. Döbbenve fölfigyeltünk. O is figyelt. Kissé fölült az ágyban, emelve vézna sápatag fejét, aztán a vánkosára visszadőlt, tűrő, öreg mosollyal, mint ki tudja, hogy elrohan az élet és kacagd Egy másik versében meg fiával örül a vidám, cívódó együttébredésnek, s a reggelnek, mely ilyenkor kávéval és kacajjal jő,33 34 35 bár közel még az álom de hívogat a hópehely, a jég, rohanni könyvvel, ungon-berken által, röpülni régi szárnyas korcsolyákkal, csiklandó mellel szívni föl a vad fagyot, tiporni az ifú havat. Hahó, előre, föl a gyermek-égig, szállj énvelem. Új másikom, ki régit visszabűvölsz, kis reggelem. 33 KOSZTOLÁNYI Dezső 1980. 62. 34 KOSZTOLÁNYI Dezső 1980. 336. 35 KOSZTOLÁNYI Dezső 1980. 338. 188
