Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
III. Múzeumi gyűjtemények - V. Székely György: A Kiskun Múzeum numizmatikai gyűjteménye
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében sáról ezekben az években kevés híradás szól. A háborús évek során elszenvedett károkról nincsenek adataink, de úgy tűnik, hogy csupán kisebb veszteségek érték. Nagyobb kár viszont, hogy a régészeti anyaghoz hasonlóan az éremgyűjtemény nyilvántartása is megsemmisült vagy elkallódott. Pál Kálmán múzeumigazgató feljegyzése szerint: „Az egész pénz- és éremgyűjteményt, közte a pálmonostori leletet kellő időben biztonságba helyeztem, a papírpénz egy része azonban elveszett ... a leltár könyvek nagyobb részét azonban feltüzelték, ami az anyag új leltározását teszi szükségessé.”8 Pál Kálmán után 1950 júliusától Gál Károly néprajzkutató lett a Kiskun Múzeum igazgatója, akinek a helyére 1952 januárjában Kerekes Imre tanárt nevezték ki. Az átadáskor felvett jegyzőkönyv szerint a tételesen felsorolt aranypénzek és aranytárgyak mellett átadásra került még kb. 2000 db bronzpénz, kb. 500 db papírpénz és mintegy 10.000 darabból álló numizmatikai anyag.9 Az ötvenes években az egymást váltó igazgatók sok más teendőik és más szakterületek felé irányuló érdeklődésük miatt az éremgyűjtemény sorsával valószínűleg keveset foglalkoztak, amiben a gyűjtemény állapota is szerepet játszhatott. Az összekeveredett, rendezetlenné vált numizmatikai anyagot hozzáértő helyi muzeológus hiányában a Művelődési Minisztérium utasítására 1958 novemberében Mezősi Károly múzeumvezető átadta a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak, ahol azután a gyűjteményt a szegedi múzeum két munkatársa, Gergelyffy Imre és Tölcséryné Simon Ilona határozta meg és rendszerezte.10 11 A rendezett anyag - a selejtezésre javasolt és a duplumanyaggal együtt összesen 10.092 darab - Szegedről 1964 májusában került vissza Kiskunfélegyházára.11 Az előzetes leltári jegyzékek alapján a gyűjtemény leltárba vételét és éremszekrényekbe rendezését Nagy Adám muzeológus végezte, aki akkor a kecskeméti Katona József Múzeum történésze volt. A nyilvántartás szerint ekkor a gyűjtemény 8143 darab tárgyat tartalmazott. A gyűjtemény anyagából 1980-ban Nagy Adám történész - numizmatikus, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa rendezett nagysikerű kiállítást.12 Fazekas István negyedszázados múzeumigazgatói korszaka alatt a numizmatikai gyűjtemény a szerény tárgyvásárlási keretek miatt csak kis mértékben - elsősorban ajándékozás útján - tudott gyarapodni. Az 1999 végén megtörtént felmérés szerint a gyűjtemény 8155 darabból állt. Ez a szerény növekedési ütem az utóbbi évtizedre is jellemző maradt. A Kiskun Múzeum numizmatikai gyűjteményének első egységét az ókori görög és római érmék, valamint a bizánci pénzek alkotják. Míg a görög városállamok pénzei csupán néhány példánnyal vannak képviselve, addig a római pénzek - különösen a császárkortól - viszonylag folyamatos sorozatot alkotnak. Az antik gyűjteményrész elsősorban ezüst és rézpénzekből áll, az aranypénzeket néhány későrómai, illetve bizánci solidus képviseli. Megkülönböztetett figyelemre tarthat számot egy római solidus kiskunfélegyházi lelőhelyű szarmata utánzata. A bizánci aranypénzek 8 UJVÁRY Zoltán 2002. 23. 9 KKM. Adattára 70.11.1. 10 KKM. Adattára 70.11.1. 11 KKM. Adattára 70.11.1. 12 V. SZÉKELY György 1980. 141
