Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 13. 2008-2009 (Kecskemét, 2010)
II. Múzeumi műtárgyak - Kothencz Kelemen: Bortároló építmények és díszesebb eszközeik Bács-Kiskun megyében
Kothencz Kelemen: Bortároló építmények és díszesebb eszközeik... szőlőkbe, és kint tiporták el. A hordókba szűrt mustot viszonylag könnyebben szállították, mint a szőlőt.18 Csöbör A leszedett szőlőt az Alföldön a XIX. század derekáig csöbörben gyűjtötték össze. A csöbör dongákból összeállított, abroncsokkal összefogott faedény volt. Fenéklapja kerek, oldala felfelé szűkülő, űrtartalma mintegy 50 liter. Kettő egymással szemközti, meghosszabbított, felső végén lyukas donga volt az edény füle, fogója. A lyukakon rudat dugtak át, amit mindig két ember vitt a vállán. A lyukak körüli részt olykor díszesen meghajlított kovácsoltvas erősítéssel látták el. Kecskeméten a szőlőszedő bérét 1703-ban a következőképpen állapította meg a magisztrátus: „A szőlőszedőknek adjanak 3 poltúrát, vagy ha pénzt nem vészen, 10 fő szőlőt, az csöbör hordóknak pedig 8 polturát. ”19 A csöbör kiszorulását követően kétfüles vesszőkosarakban vitték a szőlőt a kocsikhoz. Puttony A XIX-XX. század fordulóján addig ismeretlen edényként megjelent a puttony. Mint minden újítást, ezt is először a nagybirtokokon látták először a parasztok. Solton gr. Nemes Vince negyven holdas birtokán, Apostagon és Dunavecsén a zsidó birtokosoknál, Dunapatajon a Lőwinger-féle szőlőben. Használata hamarosan elterjedt a nagyobb, 3-5 holdas paraszti szőlőbirtokokon.20 Fertály, tőtike, dézsa A XIX. század vége előtt, amikor a gazdáknak még kevés szőlejük volt, a szőlőből szekéren félfenekü kancahordó ban vitték haza a falubeli házhoz és a szőlőfeldolgozást az udvaron végezték. Az összetört szőlőt kádba merték, amibe belenyomták a vesszőből fonott borszűrő kast. A kasban összegyűlő mustot, a színiéi kimerték. Ezután kezdődött a gázolás, azaz a taposás. Az udvarra kivittek egy lugzót, amelynek a fenekén a pereméhez közel egy kifolyó nyílás volt. Alatta ástak egy kisebb gödröt, ebbe tettek egy kis dézsát. A bort végül kisméretű dongás, nyeles edénnyel, a fertállyal hordták be a kamrába, ahol az ovális alakú, abroncsos bortölcsér, a tőtike segítségével töltötték a hordóba.21 Lopó Szabó Kálmán a XX. század elején is a jó pincéket hiányolta a kecskeméti szőlősgazdák udvaráról. Mint írta, a „megkezdett hordót vagy csapon tartják, vagy 18 ÉGETŐ Melinda 1974. 151. 19 SZABÓ Kálmán 1934. 40. 20 ÉGETŐ Melinda 1974. 150. 21 ÉGETŐ Melinda 1984. 597. 110
