Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Bereznai Zsuzsanna: Palásti Annuska csongrádi népmeséi

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében

ringból sziverősítő tinktúrákat is készít magának (2005-ben is) Maria Treben gyógynövénykönyve alapján.

Kiskunfélegyházi specialitás volt megfázásra a tormalé, melyet így készítettek: Egy 5 literes üvegbe a tormát beleaprították, vízzel felengedték és 8 napig állni hagyták. Megfázásra ezerjófűteát, bodzavirágteát, csipkebogyóteát, hagymahéjteát is fogyasztottak.

Szintén csak Kiskunfélegyházán hallottam a következő lábfájásra való borogatószert: összedaráltak árpát, és papsajtmályva friss hajtásainak a levével ösz- szegyúrták, tettek hozzá egy kis vizet is. Ezt a sűrű pépet rakták a fáradt lábra.

Köhögésre fodormentateát, hársfateát ittak.

Héjjas István receptje szerint így kell készíteni a feketeretekcsöppeket, ami szintén elsőrangú gyógyszere a köhögésnek, de epebetegségekre és vesetisztítónak is jó: „Jókora feketeretket szépen kivájni, a csücskét vigyázva kifúrni és egy dunsztos üvegre helyezni. A retek belsejét fehér cukorral összekeverni. Ez a retek nedvességétől elázott, visszakerült a retek belsejébe, innen a kifúrt csücskön keresztül az üvegbe csepegett. Reggelenként csak nagyon kevés elég volt belőle. A köhögés elmúlt.” Ugyanígy, csak cukor helyett mézet használva készítették Dorozsmán az epegörcsre és asztmára való feketeretek csöppeket.

Félegyházán kukoricabajúsz-teát, babhéjteát cukorbetegsége fogyasztottak.

Szamárköhögésben szenvedőt szamárkenyér főzetében fürdették.

Vérhasra reszelt vadgesztenye főzetét itatták.

Fülfájáskor mindenütt kőrózsa levét csepegtettek a fülbe.

Ökörfarkkóró virágjának főzetét tüdőbetegségre ajánlották.

Kelésre itt is tengerihagymát és paradicsomot borítottak, vagy köleskását főztek, rákenték a kezükre, ráimádkoztak, elhúzogatták, és keresztútnál visszakézből elhajították a borogatószert.

Fagyásra savanyú káposzta levébe mártott ruhát kötöttek.

Kiskunfélegyházán a cickafarkot kenyérmorzsavirágnak, a líciumot, semfű-sem- fát gyurkafának nevezik. Cickafarkból főzött teát női betegségekkor fogyasztottak.

Fehérfolyásra Szent József virágát, fehér liliomot fehér gyömbérrel és a márciusban először kikelt kiscsirke tojásának porát összekeverték, és 10 napig vízben áztatták, ezután megitatták a beteggel.

Visszérgyulladásukat körömvirág főzetében mosták.

Pokolvarra ráolvastattak. A javasasszonynak fokhagymát vitt a beteg, melyet az a ráolvasás után elásott a ház háta mögött a csurgásban. (Ugyanezt a módot Halason tyúkszemre, szemölcsre alkalmazták.)

Kiskundorozsmán a rontásokat törköly főzetében való fürdetésekkel mulasztották el.

Tüdőbajosoknak azt ajánlották, hogy lakjonak jól vöröshagymával.

Az asztmásoknak fenyőfa új hajtásából főztek teát, és mézzel édesítve adták a betegeknek.

Viszkető sebet kutyatejjel kentek. Feltört lábra itt is útilaput tettek. A pattanásokat pálinkával kenegették.

Kelésre, gilvára paradicsomot, farkasalma levelet vagy útifüvet kötöttek. A méhcsípést vöröshagymával dörzsöltek be vagy ecettel.

79