Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Mészáros Ágnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához
Mészáros Agnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához feketeüröm gyökérrel, citromfűvel és libatopfüvel keverve gümőkórban használták és görcsoldó szemek. Virnáncz ruta fű - herba ruthae hortensis - főzetét és forrázatát szájfájásra alkalmazták. Az állatokat víziszony ellen füstölték rutával. A szemverésben szenvedő gyermek fürdővizébe tisztes bibettyűt tettek, herba sideridis arvensist. Hánytatónak használták a bodza háncsa alatti zöldes héj és a ricinus babját. A ribiszkét lázaknál citrom helyett fogyasztották. Vérhasjárvány idején fanyar, összehúzó növényeket használtak: éretlen kökényt, birsalmát, fanyar körtét, mákot. Ezeket a gyümölcsöket fogyasztották a kis- kunmajsaiak is hasmenés esetén a 20. században is. A múzeumokban lévő adattárak anyagából legjelentősebb Nagy Czirok László Népbabona, kuruzslás, jövendőmondás című pályamunkája/5 mely adatközlők szerint ismerteti a kiskunhalasi gyógymódokat. Zömében az 1930-as évekbeli gyűjtéseit írta le Nagy Czirok László. A halasiak a legkülönfélébb betegségek gyógyítása során alkalmaztak gyógynövényeket a kezelés során, de legtöbbször megfázásra, tüdőbajra, különböző gyulladások csillapítására. Torokfájáskor fokhagymakoszorút melegítettek és a mellükre tették, vagy a következő növények valamelyikéből főztek teát: apróbojtorján, vöröshagyma, szék- fűvirág, pemetefű, ezerjófű. Epekőre, májdaganatra diófateát ittak, vagy feketenadály tövét, papsajtot, cic- kafarkot és pemetét főztek, a daganatot meleg lével mosták, a növényeket ruhára téve rákötötték. Reszelt folditököt is tettek rá borogatásként. A feketenadály zúzódásokra, ütésekre is jó volt. Asztmára pemetefüvet főztek össze zabszalmával. A sülynek nevezett vérbajra sülyfüvel, sárgababbal, sárgabarackmaggal, fe- hérmurokkal, tökmaggal füstöltek. Hideglelésre szárított ezerjófüvet áztattak pálinkába, azt fogyasztották. Fehérfolyás elmulasztására liliomszirmot áztattak törkölypálinkába, és kis adagonként megitták, valamint cserfahéj főzetében fürödtek. Gyomorerősítő céllal pálinkában áztatott zöld dióról ittak. Sárgaságosnak azt tanácsolták, hogy árvacsalán tövére vizeljen. Sebekre jó volt a fenefü, útifű, abróbojíorján. Régi sebre atracént borítottak, fenefiivet. Elmérgesedett sebre vöröshagymát főztek, a levével mosogatták a sebet, majd ráborították. Gyulladt sebre kenyérbélvirágot tettek nyersen vagy főzve, (körömvirág). Szemölcsöt ökörfarkkóró virággal dörzsölték. Viszketegség ellen jó volt a csörgőfű, vizeletproblémákra sörben ázott szelídsáfrány. Az Etnológiai Adattár több Nagy Czirok László dolgozatot őriz. Az 1955-ben leadott Vegyes néprajzi adatok között is találunk gyógynövényhasználatra példákat.56 Itt említi Nagy Czirok László a földvirágját. Molnár Ferenc 1951-ben azt mesélte róla, hogy ritka növény, csak a virága jön ki a földből, és évente kétszer nyílik (vaj fű?). 35 36 35 NAGY CZIROK László 1896-1950. 1-82. EA 2390. 36 EA 4232. 74
