Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Mészáros Ágnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához
Mészáros Agnes: Adatok az Alsó-Kiskunság gyógynövényhasználatához azokat a kéziratos recepteket, amelyeket gyógyításkor a betegeknek is odaadtak, hogy el ne felejtsék a teendőiket, hiszen néha bonyolult mágikus cselekvéssorozatot kellett otthonukban elvégezniük. A család szerint a recepteket Macska Rozália írta, mikor apjától tanulta a gyógyítást. A javallatokat azonban nemcsak egy kéz írta, valószínű, hogy Macska Rozália keresztgyermekei is segítettek a másolásban. Ezek között háromban szerepel gyógyfiives fürdetés. Gáspámé következő rontáselhárító fürdőreceptjében fehér babhéj főzete szerepelt, ahogyan része volt a bab a 200 évvel ezelőtti Bozsérné féle gyógyító eljárásban szereplő fürdetésnek is. „Ha valaki keresztúton rontásfélébe lépett, pl. kipattogtatott köleskása, vagy árpa vagy bab, azt meggyógyította ilyenformán: Elrendelte, hogy keljen fel éjfél után szótalanban. Főzzön egy új kis cserépfazékban födő alatt babot fehéret, annak a levében mosakodjon meg, de mindig lefelé mossa magát, egy tiszta fehér ruhával törülje le magát utána, és öntse vissza az új cserépfazékba a babot és a levét, és ha felöltözött, menjen el a legközelebbi keresztútra, és ott a naplementi út szélére vágja oda erősen, hogy összetörjön a fazék, és a bab is szétrepüljön, és forduljon vissza, de vissza ne nézzen, mert akkor visszaviszi a bajt. Menjen haza, feküdjön le és arra ne menjen egy fél nap. Aki abba belelép először, az elviszi a betegséget. Akik utána mennek bele, azoknak már nem árt.”6 A fent említett boszorkányperből ismert másik gyógyfürdő receptjéhez hasonlóan gyümölcsfaágak szerepelnek a következő fürdővíz adalékanyagai között is. Három kútról kellett a vizet hozni a következő fürdő készítéséhez: A gyógyító azt mondta a betegnek, hogy meg van rontva. „Éjfél után menjen el szótalanban, és 9 termő fáról törjön le egy-egy darab gallyat, és vigye haza. Mind termő gyümölcsfa legyen. Az első legyen a hársfa, a 2. a mogyorófa ága, a 3. a diófaág, a 4. a mandulafaág, az 5. a szilvafaág, azután lehet cseresznye, alma, stb. Csak termő gyümölcsfa ága legyen a többi is, gyógyító hatása csak annak van. A következő éjfél után, 12 óra után pedig szótalanban menjen el három olyan kútra vízért, amelyikről nem szokott vizet inni. 2 liter vizet vegyen mindegyikről, öntse össze egy bográcsba. Tegye bele a 9 termő ágat, és főzze meg szótalanban. Ha már megfőtt, vegyen ki a vizéből fél litert, és igya meg egyharmadát. Azután fölkelhet a család többi tagja. A beteg a bográcsba lefelé lemossa magát, és ez idő alatt a családdal együtt elimádkoztak egy Miatyánkot, egy Hiszekegyet, és egy Üdvözlégyet. Akkor lefekszenek. A következő éjfél után ismét fölkelnek, ismét megissza az egyharmadát a kivett fél liter víznek, és ismét elmondják a három imát. A következő éjfél után ismét fölkel az egész család. Megissza a beteg a fél literből fennmaradt termő faágak levét. A többibe lemossa az egész testét, mindig csak lefelé mossa magát, és ismét elimádkozzák a 3 imát. Mikor mindez megtörtént, a család legidősebb tagja megfogja a bográcsot, és lefelé elviszi a legközelebbi keresztút naplementi oldalára, naplement felé elönti. Visszasiet, visz- szanézni nem szabad. Ha visszaért, ő is lefekszik, egymáshoz szólni nem szabad. A beteg már a mosakodás után lefekszik.” 7 A gyümölcsfák főzetének alkalmazására ez évi gyűjtésemkor Kiskunfélegyházán akadtam új adatra. Szabó Klára, Körösi úti tanyai lakos említette, hogy gyer6 KISS Mária 1959. 2. EA 12205. 7 KISS Mária 1959. 5. EA 12205. 70
