Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Lantos Andrea: Avar kori temetkezések Dunavecse határában

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében sírkamrákat. A legjobb példákat L. Kraskovska közölte Cseklészről (Bernolákovo), illetve Pozsonybesztercéről (Záhorská Bystrica).22 Lovas temetkezések A temetőben feltárt 94 sír közül 11 volt a teljes, felszerszámozott lóval elteme­tett harcos férfisírok száma (9, 15, 16, 18, 42, 43, 50, 53, 59, 85, 94. sír) (1. kép). A teljes lovat a halott bal oldalára fektették. A sírgödrök általában téglalap alakúak voltak, két esetben füles sírt találtunk (43. és 59. sír), tehát ezeket a sírokat fával lefedhették. A sírok méreteire jellemző az átlagosan kb. 220 cm hosszúság és az átlagosan 120-130 cm szélesség. Ezek a sírok voltak a temető legmélyebb sírjai, melyek össze­függésben lehetnek az itt eltemetettek közösségen belül elfoglalt helyével, átlagos mélységük 100-120 cm. Kivételt jelentenek a temető dombjának D-i részén található lovas sírok - ezek jóval sekélyebbek, 20-30 cm mélyek -, ahol mint már korábban említettem az erős talajművelés következtében elpusztulhatott a sírok felső része. A halottakat általában ezeknél a síroknál is koporsóba fektették, koporsófoltot tudtunk megfigyelni az 50, 59, 84 és 94. sírok esetében (2. kép). A felsoroltakon kívül még 4 esetben találtunk valamilyen koporsóra utaló nyomot. Különös gonddal temették el az 59. sír halottját (4. kép). A halott férfit koporsó­ban temették el, ezt bizonyítja a megtalált koporsófolt, valamint a sírgödör aljának átvizsgálása során a halott feje és lába alatt talált téglalap alakú, rézsüs lemélyedés, mely a koporsólábak lenyomata. A halottat valamilyen deszkával választották el a mellé temetett lovától, ugyanis megtaláltuk ennek a deszkának a lenyomatát is. Ezek után még át is fedték a sírt, erre utal a sír két hosszabbik oldalánál egymással szemben elhelyezkedő két-két fül. H. Tóth Elvira a Hortobágy-árkusi temetőben figyelt meg ugyancsak fabélésekkel és deszkázásokkal elválasztott ember és lótemetkezést.23 A lóval eltemetett férfiakat veretes övvel látták el, néhány esetben, pedig fegy­vert is helyeztek a sírba. A két legszebb övgamitúra a 15. sír griffes véretekkel ellá­tott öve (3. kép) és a 18. sír négyzet alakú, lemezes véretekkel kirakott öve. Fegyverek közül íjat, nyilat és tegez részeit, valamint fokost találtunk az 50. sírban. Lándzsát találtunk a 85. sírban, ahol a ló és lovasa közé helyezték a köpűs lándzsát. Vastőrt a 18. és az 50. sírban találtunk, a temető egyik legszebb fegyverle­lete, pedig a 94. sírban talált szablya, melyet egészben sikerült kiemelnünk. A lovakat általában a hasukra fektették, lábaikat a hasuk, illetve a medencéjük alá behajtogatták. A lovakat teljes lószerszámzattal: nyereggel, kengyellel, zablával, a kantárt díszítő lószerszámveretekkel temették el. Egy magányos lósír is volt (93. sír) a temető területén, a lócsontokat feldúlva találtuk meg benne, a sír DK-i végében egy kupacban voltak a csontok. A kengyelek közül hosszú fülű és hurkos fülű, egyenes és kerek talpalójú egy­aránt előfordult. A zablák általában a ló szájában kerültek elő - tehát a lovak felszer- számozva kerültek a sírba csikózablák és oldalpálcás zablák egyaránt előfordul­tak. Az 59. sírból két faléra is előkerült a ló koponyáján, melyek vasból készültek, 22 TOMKA Péter 1977-78. 76. 23 H. TÓTH Elvira 1960. 238; 1961. 292. 63

Next

/
Thumbnails
Contents