Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - II. Új kutatási eredmények bemutatása - Lantos Andrea: Avar kori temetkezések Dunavecse határában
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében hagyományú környezetből szakadt ki.5 Ezekben a sírokban általában melléklet nélkül vagy szegényes melléklettel temették el a halottakat. Ricz Péter a szokoláci temető alapján feltételezi, hogy nem foglalhattak el egyenrangú helyet a többiekkel az avar társadalmon belül.6 A dunavecsei temetőben a sírgödrök átlagosan 180-200 cm hosszúságúak voltak, de előfordult 230 cm-nél hosszabb sír is. A sírok szélessége átlagosan 60-80 cm között változott, a lovas síroknál természetesen szélesebb sírgödröt ástak, ezek átlagosan 130 cm szélesek voltak. A sírok mélysége viszont változó volt. A legsekélyebb sír a 32. számú, melynek mélysége 9 cm, a legmélyebb a 64. és 79. sír, melyek 120 cm mélyek voltak. A legsekélyebb sírok szembetűnően a temető dombjának D-i részén kerültek elő, ahol inkább homokos talajba mélyedtek a sírgödrök. Talán a lekopott felszín, az intenzív talajművelés miatt fordulhatott ez elő. A sírok mélysége és leletgazdagsága között is lehet összefüggés, illetve az is befolyásolhatja a sírok mélységét, hogy milyen évszakban temették el a halottat. A halottakat nagyrészt koporsóban temették el. Koporsófoltot csupán néhány esetben tudtunk megfigyelni (50, 62, 85, 94, 59. sír), viszont a koporsó meglétét számos más megfigyelés is igazolja. Erre utalnak például a sírok két rövidebbik oldalánál talált rézsüs, téglalap alakú lemélyedések, itt a koporsó túlnyúló végdeszkáinak lenyomatáról lehet szó - ez a lemélyedés a dunavecsei temető 46 sírjában fordult elő -, illetve a sírok 4 sarkában megfigyelhető négyzet alakú vagy kerek lemélyedések (66, 73, 76. sír). H. Tóth Elvira a sírok sarkaiban megfigyelt kerek és négyzet alakú lemélyedések, valamint az ezeket összekötő párhuzamos keretek és az ezt körülfogó külső keret alapján halotti ágyat rekonstruált, fenékdeszka nélküli koporsóval.7 Wicker Erika szerint a külső keret a koporsó lesüllyedt oldaldeszkáinak lenyomataként értelmezhető, a keresztirányú keskeny földsávok pedig lécvázas aljú koporsóra vagy ácsolt ládára utalnak. Azt is lehetségesnek tartja, hogy egyszerűen a sima aljú ácsolt láda kereszt- irányú megerősítéseivel függnek össze.8 A temetőben, két esetben (7., 16. sír) a test jóval, kb. 15 cm-rel magasabban feküdt, mint a sír alja. Ez a jelenség is a koporsó jelenlétével magyarázható.9 Koporsó meglétére utalhat a csontok - elsősorban a koponya —, valamint a leletek - elsősorban az edények — bizonyos elmozdulásai. Ez az eset áll fenn például, ha az alsó állkapocs oldalra dől, miközben a koponya a helyén marad, ez fordult elő az 57. és 65. sír esetében is. Koporsó jelenlétére utal az is, ha a sírokban az edények oldalukra fordultak. Logikus feltételezni, hogy ilyen jellegű elmozdulás csak akkor jöhet létre, ha erre megfelelő hely áll rendelkezésre, mint egy koporsó ürege. Egyébként ez csak különleges körülmények közt lenne lehetséges, mivel a koponyát vagy az edényt a föld szorosan fogja.10 Ilyen elmozdulást a dunavecsei temetőben 22 esetben figyeltünk meg. 5 BALOGH Csilla 2000. 115. 6 RICZ Péter 1995.475. 7 H. TÓTH Elvira 1981. 8 WICKER Erika 1986. 63-64. 9 TOMKA Péter 1977-78. 51. 10 TOMKA Péter 1977-78. 47. 61
