Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2006 - I. Múzeumpedagógia, múzeumi marketing, múzeumi tudományok - Mészáros Márta: Helyismeret–helytörténet a múzeumpedagógiában
Mészáros Márta: Helyismeret — helytörténet a múzeumpedagógiában tisztaszoba részlete is látható, amely egyszerre mutatja a XIX. század végi Félegyháza tárgyi világával a lakóteret, viseletét, ünnepet, tehát egy teljes életformát. A gazdálkodás két nagy területének az emlékeit őrzik a föld megművelésének és az állattartásnak a tárgyai. Kismesterségek műhelyszerű tárlói a félegyházi céhes világból átalakult iparosok munkaeszközeit és termékeit mutatják be. A múzeum kiállításaival összekapcsolható és reprezentálható a tananyag. A múzeumi óra lényege, hogy a tárgyat megszólaltassuk. A kiállított - ma már - műtárgyakon át ismerhetik meg az egykori világot, lakóhelyük múltját. A tárgyak funkciója mellett az is fontos, hogyan, miért így készítették el, ki és hogyan használta, milyen a díszítettsége, annak mi a jelentősége, mi mit jelképez. A tárgyfelismerés a múzeumi óra alapja, ebből indultunk ki, majd összevetettük a régmúlt eszközeit a ma használatos tárgyakkal. Amit már tud és ismer a gyermek, az a saját környezete, ehhez hasonlítottuk a múzeum tárgyi világát. A jelenből jutottunk a múltba, majd azt megismerve, vissza a jelenbe. A foglalkozások a kiállításban zajlottak, hogy lássák a gyerekek, amiről beszélünk. Folyamatos a visszajelzés, így az ismeretszerzés tempója és néha a menete is változott. Minden alkalommal játékos feladatot kaptak, ami lehetett tárgykeresés, feladatlap, páros, vagy csoportmunkában kérdések megválaszolása. Témától függően tárgyalkotás, kézműves foglalkozás is kapcsolódott a programhoz. A hon- és népismereti foglalkozások nem merültek ki az általános néprajzi ismeretek átadásában. A tárgyi világ mögött egy korszak, egy társadalmi réteg élete, mindennapjai rajzolódtak ki, amelyben elsődlegesen kiemeltük a helyi tárgyi emlékeket, a hozzá kapcsolódó történeteket, szokásokat. Helytörténet A hon- és népismereti tantárgyi modul mellett a történelem tananyagot kiegészítő helytörténeti múzeumi foglalkozások kidolgozása következett, Megőrződött múlt címmel.9 Kiskunfélegyházán az általános és a középiskolákban oktatott történelem tankönyvek áttekintése után, a kapcsolódó régészeti, néprajzi, helytörténeti, valamint büntetéstörténeti múzeumi kiállításokra építve összeállítottam a Kiskunság és Kiskunfélegyháza múltjába betekintést nyerő helytörténeti órákat. Minden múzeumi kiállításon bemutatott korszakhoz, témához kapcsolódott múzeumi foglalkozás. Ezt azért hangsúlyozom, mert a kihasználtság és az érdeklődés azonban nem terjedt ki minden megajánlott témakörre. Legnagyobb volt az érdeklődés a régészeti korok és emlékek megismerésére, valamint a XVIII. századi Félegyháza újratelepítését és a település első száz évének múltját bemutató múzeumi foglalkozásokra. A Kiskun Múzeumban két régészeti kiállítás látható. A Megőrződött múlt című tárlat 1993-ban nyílt meg - amikor újratelepülésének 250. éves évfordulóját ünnepelte Kiskunfélegyháza —, amely korszakonként mutatja be a város környéki ásatásokból előkerült leleteket, az őskortól a XIV-XV. századig. Az ásatási emlékek vezérfonalat jelentenek a kiállítás bemutatásához, de ehhez ismerni kell még a kiállítás-rendezés elveit, a régészek munkáját és az ásatások publikációit.10 Legérdeke9 Kiskun Múzeum Múzeumpedagógiai tájékoztató füzete, 2003/2004. tanév 10 HORVÁTH Attila- H. TÓTH Elvira - V. SZÉKELY György 1988. 36
