Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Kustár Rozália: Határeset: hét bronzkori gödör Harta–Weierhivl lelőhelyről
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében se talán arra utal, hogy valamilyen szertartás alkalmával a hétköznapi használati értéküknél nagyobb jelentőséggel rendelkező edények (presztízstárgyak) kerültek le a kútaknába. Az ismertetett leletanyag alapján nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a bemutatott objektumok szakrális funkcióval (is) bírtak, mindenesetre leletanyagukban eltérnek a környező objektumok gyér, datálásra kevésbé alkalmas leletanyagától. Nem szabad elfelejteni, hogy jelen közlés adatait kiegészíthetik az archeobotanikai elemzésekből nyert adatok és a kövek meghatározása. Az állatcsontok azonosítása sem fejeződött be, a bemutatott objektumok közül csak a 190. nem tartalmazott állatcsontot, viszont a 228. gödör feltöltési rétegében előkerült csontok közül egy ló- és egy juh- csonton megmunkálás, eszközzé alakítás nyoma is látszik (1. számú melléklet). Az 1996 óta a Kalocsai Sárköz területén és részben a Solti-síkon folyó intenzív terepbejárások egyre több adattal szolgálnak a terület kora és középső bronzkori településeiről.29 2002-ben a lelőhelytől légvonalban 2,8 km-re lévő Harta-Freifelt határrészben tártuk fel egy hasonló település néhány szélső objektumát. Hartai adatként említhető, hogy a Hartai Helytörténeti Gyűjteményben Vatya-temetőből származó edényeket őriznek. Reményteliek a megvalósult feltárások,30 a 2005 során indult Castrum Tétel projekt kutatásai,31 illetve a légifotózás új eredményei.’2 A Harta-Weiehrhivl és a környék lelőhelyei alapján valószínű, hogy ez a terület is hasonlóan sűrű településhálózatú, mint a jobban kutatott Duna jobb parti területek.33 Az átmeneti és a Vatya I. fázishoz kapcsolható leletanyagok jelenléte alapján feltételezzük, hogy ez a terület is a vatyai kultúra kialakulásának színtere volt. A további részletes elemzés során elsődlegesen a helyi fejlődés jellemzése a fő cél, a vegyes, főként településanyagok (együttélés?/intenzív interakciók?) tükrében a nagyrévi, a kisapostagi, a dunántúli mészbetétes kultúra és a Vatya-kultúra elemeinek, azok arányának meghatározása,34 miközben fontosnak tartjuk az egykori környezetre utaló adatok széleskörű kiértékelését. Ennek a munkának lényegében még az elején vagyunk, mégis az eredmények számos adalékkal szolgálnak. 29 Lantos Andrea, Kustár Rozália és Gallina Zsolt terepbejárásai (GALLINA Zsolt 1998; TÓTH Katalin 1998. 64-66; Viski Károly Múzeum Adattára) 30 Somogyvári Á. leletmentése Solton (SOMOGYVÁRI Ágnes 1998.); V. Székely György temetőfeltárása Apostag-Szilasi rész, nyugat lelőhelyen. 31 Projektvezető: Szentpéteri József; a bronzkori erődített település feltárója: Somogyvári Ágnes 32 GOGUEY, R. et al. 2003. 76-77. 33 A vatya lelőhelyek áttekintő katalógusát legutóbb HORVÁTH Tünde készítette el doktori disszertációja keretében (2004. 2. kötet 14-15). 34 A korszak temetőiben hasonlóan tipológiai alapon szintén több kultúra leletanyagát is el lehet különíteni (FISCHL Klára 1999. 220-223). 209
