Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Cséki Andrea–V. Székely György: Bronzkori és Árpád-kori leletek Dunavecse határából

Cséki Andrea - V. Székely György: Bronzkori és Árpád-kori leletek...

A csákány Mozsolics Amália rendszerezése szerint a Bb csoportba sorolható, Alexandru Vulpe csoportosítása szerint a B-I. Senta/Cruceni variánshoz áll legközelebb.4 5 Ez a típusú csákány a késöbronzkor jellegzetes fegyvertípusának mondható, előfordulása temetőből,3 valószínűsíthető síregyüttesből,6 raktárkészletből,7 valamint szórványleletként8 egyaránt ismert. A korongos fejű csákány korábbi változata a középső bronzkor végén jelent meg, díszített vagy díszítetlen példányai a koszideri horizonthoz köthető több kincsleletből ismertek (Dunaújváros-Kosziderpadlás I.,9 10 11 Budapest-Rákospalota,111 Alsónémedi," Puszta-szentkirály12).

A dunavecsei csákány időben és térben egyik legközelebbi hiteles lelőhelyű párhuzama a csólyospálos-felsőpálosi halomsíros temető E-8-as urnasírjában talált korongos fejű bronzcsákány volt.13 Valószínűleg síregyüttes része lehetett az a Kiskunmajsán talált korongos fejű csákány is, amely ajándékozás útján került a Magyar Nemzeti Múzeumba, sajnos a temetkezési rítus megjelölése nélkül.14 A kiskunmajsai csákány átmenetet képez a Mozsolics-féle B és C típus között, időben a koszideri horizont utáni időszakra tehető a zentai sír csákányához hasonlóan.15 A dunavecsei csákányhoz a csólyospálosi mellett formailag és földrajzilag egyaránt szorosan kapcsolódik a kalocsai Viski Károly Múzeumban őrzött csákány. Sajnos pontos lelőhelyét teljes bizonyossággal nem tudjuk, de mivel a múzeum törzsgyüjteményében található, ezért nagyon valószínű, hogy a Duna-Tisza közén került napvilágra.16 A kecskeméti Katona József Múzeum régészeti gyűjteményében is található egy korongos fejű csákány, de ennek sem ismert a lelőhelye.17 A dunavecsei csákány szorosan kapcsolódik tehát a kalocsai múzeumban őrzött és a csólyospálosi temetőben talált csákányhoz, ami egyben azt is jelenti,

4 MOZSOLICS Amália 1967. 33-34.; VULPE, Alexandru 1970. 74-77.

5 Zenta/Senta (SCO): DUDÁS Andor 1898. 287.; MOZSOLICS Amália 1967. 47. Abb. 16/1.; Cruceni (RO): VULPE, Alexandru 1970. Taf. 23. 330.; Csólyospálos-Felsőpálos: K.USTÁR Rozália - WICKER Erika 2004. 69., VII. t. 1.

6 Zombor/Sombor (SCG): GUBITZA Kálmán 1908. 263. 1-2. ábra; Csanytelek: MOZSOLICS Amália 1967. 132.; Kiskunmajsa: MOZSOLICS Amália 1973. 15., Taf. 5/1.

7 Pécska/Pecica (RO): MOZSOLICS Amália 1973. 15., Taf. 4/5.

8 Hódmezővásárhely-Kistóalj : BANNER János 1944-1945. XI. t. 7.; Szabadka/Subotica (SCG): SZEKERES László - RITZ Péter 1998. 38. kép.

9 MOZSOLICS Amália 1967. Taf. 46^18.

10 MOZSOLICS Amália 1967. Abb. 23-24., Taf. 59.

11 MOZSOLICS Amália 1967. Abb. 22., Taf. 60., 61/2.

12 MOZSOLICS Amália 1967. Abb. 20-21., Taf. 61/3, 62-63.

13 KUSTÁR Rozália - WICKER Erika 2004. 69.

14 MOZSOLICS Amália 1973. 147,, Taf. 5/1.

15 MOZSOLICS Amália 1973. 15.

16 GALLINA Zsolt - ROMSICS Imre 1998. 16. A publikációban lelőhelyként Kecel van feltüntetve, de a leltárkönyvben a lelőhely rovat kitöltetlen. A bronzcsákány legfontosabb adatai: H: 17,5 cm, korong átm.: 4,2 cm, nyak h.: 3,1 cm, nyak sz.: 3,5 cm, penge sz.: 2,7 cm. Ltsz.: 64.2.53. Nagyon valószínű, hogy ez a csákány azonos lehet azzal, amely Zalotay Elmér említése szerint Solt - Máriapuszta lelőhelyről több más tárggyal együtt került a kalocsai gimnázium régészeti gyűjteményébe (ZALOTAY Elemér 1957. 94. ugyanezen a lelőhelynéven máshol is előfordul említése: HORVÁTH Attila - H. TÓTH Elvira - V. SZÉKELY György 1988. 24.). A kalocsai múzeum csákányának lelőhelye azonos lehet az Újsolt - Máriaházapuszta lelőhellyel, ahol az 1930-as évek második felében bronzkori umasí- rokat bolygattak meg. (KJM. Rég. Ad. 68.71.)

17 A bronzcsákány legfontosabb méretei: H: 16,1 cm, korong átm.: 3,9 cm, nyak h.: 3,4 cm, nyak sz.: 2,5 cm, penge sz.: 2,7 cm. Ltsz.: 76.9.1.

190