Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)

2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Szakál Aurél: Grosz Antal fényképész, Kiskunhalas

Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében

Ifj. Gyergyádesz László

„SANCTA MARIA DE COLLE ANGELORUM” 1 2 A Mária-kultusz emlékei Kecskemét határában, a népi és a hivatalos vallásosság határán

„Kecskemét’ néhaiságának emléke is gondatlanság alatt rothadt-el, tsak morzsalé- kokat piszkálhatunk ki nagy nehezen” - írta Katona József befejezetlenül maradt, de édesapja révén 1834-ben, halála után kiadott Szabados Kecskemét Alsó Magyar Ország első mező várossá’ történetei című műve Elő-beszédében.2 Valóban, különösen művészettörténeti téren még ma is meglehetősen nagy hiányosságaink vannak. Két fő oka lehet ennek. Egyrészt Kecskemét művészeti emlékeivel, amelyek pedig nem nevezhetőek jelentékteleneknek, alig foglalkozott eddig alaposabban művészet- történész. Különösen, ha erre nem is mindig adnak lehetőséget. Kecskemét 1849-ig tartó történetének monografikus feldolgozása például művészettörténész szerző közreműködése nélkül jelent meg.3 4 A könyv, ezek után természetesen, komoly hiányosságokat mutat e téren. A felelősség pedig nagy, mivel - s ez lehet a hiányosságok másik oka - a magyar művészettörténet betegesen Budapest központú, s bizony sok képviselője lusta utánanézni a vidéki, automatikusan ezért gyakran másodrangúnak tekintett művészeti produktumoknak. Megdöbbentő példákat tudnánk itt felsorolni, de nem tesszük, mert reméljük, hogy változásokat érhetünk el e téren. Éppen ennek érdekében is szeretnénk most Kecskemét egyik kevésbé ismert és méltatott emlékét bemutatni oly módon, ahogy nagy drámaírónk írta: „azért még se reményiek ásitást okozni: külömben ez sem én volnék az első”.

Kecskeméten a 18. században öt kápolna is állt.5 Közülük a legrégebbi alapítású a város első plébániatemploma, az egykori Déllő-tó nyugati partján (a mai kerámiastúdió közelében) álló, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt ún. Homoki-kápolna volt, amely 1794-ben vagy 1795-ben leégett. Ma már csak a Barátok temploma melletti romkertben láthatóak az 1698-ban - részint az eltömített korábbi csonttárolóra - épült, s 98 évvel később egy hatalmas szélvihar után lebontott Szent Mihály-kápolnának (temetőkápolna) alapjai. Néky (Szabó) István kecskeméti lakoshoz két donáció is kapcsolódott korszakunkban. Közülük a Tizenkét Apostol tiszteletére 1732-ben felszentelt kápolnát a mai Czollner tér helyén fekvő egykori temetőben emeltette, s melyet a Szent Erzsébet-templom felépítésekor, 1825-ben bontottak le. A kicsiny - akkor még városon kívüli - oktaéder alaprajzú Szentháromság-kápolna viszont szerencsére még ma is áll, építési dátuma 1722-re

1 Katona József említi a kápolna népszerű latin megnevezését: ‘Szent Mária az angyalok halmáról’. OROSZ László 2005. 127.

2 OROSZ László 2005. 15.

3 BÁRTH János 2002.

4 OROSZ László 2005. 16.

5 Lásd róluk pl. ENTZ Géza - GENTHON István - SZAPPANOS Jenő 1961. és ifj. GYERGYÁDESZ László 2005. megfelelő részeit.

177