Bánkiné Molnár Erzsébet - Bereznai Zsuzsa (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 11-12. (2006-2007) (Kecskemét, 2008)
2007 - Mestermunkák muzeológus szemmel - Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek a Kiskun Múzeum és a Türr István Múzeum gyűjteményében
Mészáros Márta: Üvegképek és tükörképek... Az otthoni ájtatosság tárgyai, képei, szobrai az egyéni és a családi magánáhítat eszközei, de egyben belsőépítészeti, dekorációs kellékek is. A tárgytípusok ismertetésénél a Néprajzi Múzeum egyházi gyűjteményének csoportjait tekintettem alapnak:3- képek: kis ájtatossági képek, kolostormunkák, ereklyetartók, nyomdai képek, kőnyomatok, olajnyomatok, papírkivágás, üvegképek, metszetek, olajfestmények, temperafestmények, vízfestmények, vallásos feliratok, világképek, keretezett fotók,- szobrok: fa, gipsz, porcelán, Mária-ház, koszorú,-ájtatossági tárgyak: olvasó, gyertya, skapuláré, kereszt, Biblia, énekes és imakönyv, kegyességi olvasmányok, olajmécses, örökmécs, szenteltvíztartó,-belsőépítészeti ájtatossági tárgyak: bot a búcsúból, dombormű, faragvány, gyertyatartó, gyertya, ikon, képkeret, kereszt, feszület, kálvária, korpusz, kis szent képek, kolostormunkák, menyasszonyi koszorú dobozban, offerek, olajfestmények, olajnyomatok. Külön csoportot képeznek a zsidó valláshoz tartozó tárgyi emlékek. A tárgyak egy része búcsúkból hozott emlék, kegykép, kegyszobor, szentel- mény, amely külön figyelmet érdemel. Bács-Kiskun megye nemzetiségi és vallási képe A szakrális tárgyi világ megismerése a felhasználók tükrében lehetséges. A mai Bács-Kiskun megye 1950 előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun, valamint Bács-Bodrog vármegyéből szerveződött. Az országos statisztikák és a helységmutatók adnak átfogó képet e terület népességi és vallási viszonyairól. A Duna-Tisza köze sokarcú táj. Történelme során sem területileg, sem az etnikai-vallási viszonyok tekintetében nem volt egységes. A két víz közének lakói, a Dunamelléken, a Kalocsai Sárközben, Bácskában és a Tisza mentén a középkorban magyarok voltak, akik közé kunokat telepítettek a XIII. században. A Kiskunság különállását 1876-ig megtartotta.4 A majd’ kétszáz éves török hódoltság idején, néhány reliktum kivételével, a népesség teljesen kicserélődött. Új tájak és néprajzi csoportok alakultak ki a XVIII-XIX. században történt benépesítések során. Ez az időszak egyben a barokk katolicizmus felvirágzása is. A királyi Magyarország tömegeinek relatív többsége katolikus vallású, a telepítésekkel is idegen katolikusok érkeztek nagy reményekkel. Duna-Tisza köze és Dél-Magyarország hatalmas pusztáinak magyar telepesei nagyrészt katolikus jászokból, palócokból és Szeged környéki katolikus népből, kisebb számban dunántúli protestáns telepesekből kerültek ki. Jelentős szerepet játszott a nemzetiségek (szerb, horvát, német, ruszin, szlovák) beköltözése a Duna mellékére és Bácskában.5 3 SZACSVAY Éva 1996. 430^132. “BALOGH Csilla 2000.8. 5 KOSA László - FILEP Antal 1975. 86-87. 150
