Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Bánkiné Molnár Erzsébet: Történelmi adatok Kiskunfélegyháza vallási néprajzához
Bánkiné Molnár Erzsébet: Történelmi adatok... Ami még a tőkéből marad azt a maga és más megholtak leikéért misékre, harangozásra és a koldusoknak hagyta. Szolnoki Mihály végrendelete felhívta a figyelmem a népi vallásosságnak egy olyan jelenségére, amellyel eddigi kutatásaim során Félegyházán nem találkoztam, amit az emlékezet sem őrzött meg. Nevezetesen arra, hogy Félegyházán is gyakorlat volt Szűz Mária szobrocskájának (képének?) öltöztetése, élő személykénti szemlélete. A szokást Nógrád vagy Heves vármegyéből, esetleg egy jászsági állomás közbeiktatásával palóc vidékről számlázottak hozhatták magukkal, ahol „Máriács- kát" napjainkban is több településen öltöztetik. Lengyel Ágnes és Limbacher Gábor7 8 teljes áttekintést ad a szokás életéről. Szolnoki Mihály végrendelete nyomán újabb dokumentumokban kerestem bizonyságot Szűz Mária képének vagy ismeretlen anyagból készült szobrocskájának öltöztetésére. A következő utalást 1770-ből az Oltári Szentség Társaság jövedelmeinek számadásában találtam meg. 1770. május 26-án a kiadások közé feljegyezték „kendő és fátyol Szűz Mária Képére 3 ß 13 xr”, „Szűz Mária szoknyájának matériájáért ment 11 fl 21 xr. ” Majd egy másik bejegyzés „Parti János özvegyének Mária ruhájának varrásáért, tisztogatásáért 34 xr. ”8 Hogyan történt az öltöztetés, meddig élt a szokás, ma még nem tudjuk. Figyelemre méltó, hogy 1785-ben a templombírói számadásban Mária ládájáról olvashatunk, amelyben ruhaneműt: szoknyákat, kendőket, fátyolt, kötőt, pántlikát, csipkét tartottak.9 A másik figyelemre méltó adalék Félegyháza vallási néprajzához a radnai barátokról való végrendeleti megemlékezések gyakorisága. Radna ~ Máriaradna ferencesek által gondozott temploma a XVIII. század elejétől egyre távolabbi vidékről vonzotta a búcsújáró hívőket. Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázoló kegyképének csodatévő erejét 1668-tól számítjuk, de híre az 1708-as pestisjárvány idején erősödött meg.10 * A búcsújáróhely vonzáskörzete távoli vidékekre kiterjedt. Tüskés Gábor" Máriaradna vonzáskörzetét 1709-1773 között a mirákulum szövegek elemzésének segítségével térképre vetítette. A térképen látható a szintén jászok által újratelepített Kunszentmárton, de Félegyháza nem. Kunszentmárton első lakosai 1719- ben Jászapátiból költöztek át. Bene Borbála kunszentmártoni árva leány számadási iratai között van egy 1767-ben kelt nyugta, ami bizonyítja, hogy Borbála a radnai búcsúra 1 forintot kapott. A leány a következő évben férjhez ment. A kunszentmártoniak radnai búcsújárásáról Barna Gábor12 írt áttekintést. A félegyháziak XVIII. századi radnai kapcsolatairól jelenleg nem tudjuk pontosan, minek következtében alakult, jártak-e akkoriban Félegyházáról a radnai búcsúba. A Kiskun Múzeum adattárában, egy családtörténeti feljegyzésben olvasható, hogy a XVIII. század végén, bizonyosan az 1801 előtti évek valamelyikében — a dátum nincs leírva — a történet szereplőjének mostohája Radnán járt búcsúban. A 7 LENGYEL Ágnes - LIMBACHER Gábor 1997. 8 BKML [Bács-Kiskun Megyei Levéltár] Kf.lt. [K.félegyháza levéltára] Arc. 27. Caps.l. Fasc.l. No 11. 9 BKML Kf. lt. Arc.27. Caps.l. Fasc.l. No.10. 10 BÁLINT Sándor 1978/79. " TÜSKÉS Gábor 1993. 12 BARNA Gábor 1991. 50
