Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Rosta Szabolcs: Leletmentés Jánoshalmán
Rosta Szabolcs: Leletmentés Jánoshalmán tosan bontottam le a szántást, a kérdés már csak az volt, hogy az milyen mélységbe hatolt le, hagyott-e még valamit a szarmata időszak szintjeiből. A 40 cm vastag kevert, szántott rétegnek az eltávolítása után teljesen váratlanul egy újabb, nagyon keményre letaposott szinten koppant a spakni. Átlag 40-45 cm mélységben az út nagyarányú feltöltöttsége folytán, ép XIX. század végi (!) szint (4. szint) került elő. Kiderült, hogy az út feltöltődése olyan mértékű volt a XX. század folyamán, hogy az 1970-es évek utat sem kímélő szántása már a XIX. századi dűlőút szintjét sem érintette. Az egymástól palaszerűen leváló, 0,5-1 cm vastag réteggel jelentkező útfázisok egyikében egyenes, szinte párhuzamosan futó mélyedések tűntek föl. Ezek keményre szikkadt szekémyomok voltak, a kátyúkba beleszórva pedig rengeteg kerámiatöredéket találtunk. Alatta ennek az útnak korábbi fázisait jelentő, erősen tömörödött 4. réteg. Ennek az alig 3- 8 cm vastag, szinte csak kerámiákból álló 4. rétegnek az elbontása, igencsak megviselte kezünket. Az 5. szint a kerámiák jelezte újkori réteg alatt, emberi kultúra által nem érintett agyagszemcsés humusz, mely az 5. réteggel természetes feltöltődés eredménye. Ez 5-10 cm vastag, a fölötte lévő út nyomásától szintén keményre tömörödött, néhol egy-egy kátyú által megbolygatott érintetlen humuszréteg volt, mely nem más, mint a szarmata telep felhagyása, és a XIX. század folyamán létesített dűlőút között eltelt időszak természetes feltöltődése. Alatta, a mai felszíntől számítva átlag 50-55 cm mélységben megjelent egy, az előzőnél világosabb, lazább, barna humusszal jelentkező szint, melyen annak előbukkanása után szarmata kerámiatöredéket találtunk. A mai felszín alatt legalább 55 cm mélyen így elevenedett meg a szarmata időszak járószintje, a 6. szint az objektumokkal. 6. színiünkkel már a szarmata időszak legutolsó periódusának járószintjét jelölhettük. Választ kaptunk arra a kérdésre, hogy a szarmata kerámiák hogyan kerülhettek fel a szántatlanság ellenére felsőbb rétegekbe. Ennek oka a szekerek által okozott kátyúkban keresendő, melyek közül néhány a szarmata járószintből hozott fel kerámiát, annak bolygatásával. Nem meglepő, hogy a kátyúk - és így a szarmata kerámiák - is sűrűsödnek az objektumok állandóan tömörödő-süllyedő betöltése fölött. A későbbiek során egyértelművé vált, hogy éppen az út nyomása következtében a telep belső kronológiájára utaló finom mikroszintek kibontása lehetetlen vállalkozás, de a szuperpozíciós helyzet miatt szét kellett választanunk a szarmata időszakot. 6/1. járószint névvel a szarmata telep későbbi, a 6/2.-vei a korábbi fázisát jelöltük. A szarmata időszaknál korábbi megtelepedésre nem utalt semmi, szelvényünket az altalajig lebontottuk. így biztosan állíthatjuk, hogy a 6. szint alatt következő réteg már az érintetlen őshumusz volt. Objektumok 1. objektum: gödör, szabadtéri tűzhely. Az elsőként, a gázárok nyújtotta metszetfalban észlelt objektum. Szabályos kerek lehetett a bolygatás előtt. Hamus, égett, enyhén paticsos betöltése és a járószintből sekély, kb. 40 cm-es mélységben történt beásása nyomán szabadtéri tűzhely gödrének gondolom. Csak a humuszban volt 32
