Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón keresztben ill. a felső vázcsontokon voltak. Koporsószegek nem kerültek elő, néhány sírban famaradványokat találtak. Több sír padkás kiképzésű volt. A vázak mellől gyöngydíszes fejékek, kisgömbös és gyöngygömbös hajtűk és bronzgombok kerültek elő.61 Mindezek alapján úgy vélem, hogy egy, már évszázadok óta nem használt templom körüli temetőt használtak temetkezési helyül azok a „rácok”, akik Madaras elhagyott középkori faluba települtek.62 MÉLYKÚT-KILÁTÓ, SZABADKAI ÚT mellett 1991-ben, egy magas dombon homokhordáskor kerültek elő vázcsontok. A leletmentés során 21, jórészt újkori bolygatású sírt tártam fel. Egyetlen lelet egy füles bronzgomb volt.63 Tekintve, hogy a területen templomra utaló semmilyen nyomot nem találtam, a lelőhelyet a Mély- kút/Melkut faluba települő „rácok” temetőjeként határoztam meg.64 TOMPA-KOSSUTH UTCA 13-15. számokkal szomszédos területen Zalotay Elemér 1954-ben négy Ny-K-i irányú sírt tárt fel. Megállapította, hogy „ ...a megásott sírok [...] igen keskenyek. Mindössze 36 cm szélesek. Ilyen keskeny sírokkal csupán Katymáron találkoztam. ” Ebből nyilvánvaló, hogy a sírgödrök padkás ki- képzésűek voltak. Az egyik sírban a padkafedő deszka maradványait is megtalálta. Leletekről nem tudósított, de megjegyezte, hogy az alkarok helyzete is a katymá- riakkal azonos.65 Mindezek alapján bizonyosra vehető, hogy Zalotay a Tompára költöző „rácok” temetőjét találta meg.66 A hódoltság kori délszláv népességhez köthető temetők száma a közelmúltban a Dunántúlon is nőtt. FONYÓD-BÉZSENY lelőhelyen 2003-ban Gallina Zsolt egy szabályos sorokba rendezett temető 350 sírját tárta fel. Jelentős részük padmalyos kiképzésű volt, a koporsós temetkezések száma kevés. A változatos karhelyzetű halottakat általában melléklet nélkül temették el. Néhány csonton harci sérülések nyoma látszik, s tömegsírok is utalnak harci eseményekre. A temető területén templom nem állt. Mindezek alapján a feltáró Gallina Zsolt az általa ismert hódoltság kori délszláv temetőkkel (Bácsalmás-Óalmás, Dombóvár-Békató, Győr-Gabonavá- sártér, Katymár-Téglagyár, Zombor-Bükkszállás) hozta összefüggésbe a bézsenyi sírokat. A lelőhely különlegessége, hogy a temető közelében egy XVII-XVIII. századi település került elő, ám kapcsolatuk egyelőre bizonytalan.67 A temető elemzését és ismertetését Gallina Zsolttal együtt a közeljövőben tervezzük. 61 58., 59., 63., 64., 68., 76., 85., 93-106. sírok 62 WICKER Erika 2004. 87. lelőhely. 63 WICKER Erika leletmentése, 1991. WICKER Erika - KUSTÁR Rozália - HORVÁTH Attila 2001. 87. 64 WICKER Erika 2004. 97. lelőhely. “Zalotay Elemér leletmentése, 1954. TIM RA 274-2001.; Arch. Ért 83.1956.103.; Pogány Ö. Gábor jelentése, TIM RA 278-2001. 66 WICKER Erika 2004. 111. lelőhely. 67 Gallina Zsolt leletmentése, 2003. In: HONTI Szilvia et al. 2004. 34—40. 27
