Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása

Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség...

határozta meg „szerb"-nek pl. az általa kevéssel azelőtt mentett Katymár-téglagyári temetőt. A technikumtól É-ÉK-i irányba húzódott a Kertészképzői templom nélküli, soros temető: a közeli SZAMUELLY (SZENT ANTAL) UTCÁBAN és a LÖKÉRT SORON ugyanis újabb sírok kerültek elő. Kőhegyi Mihály ezeket XVIII. századinak határozta meg, bár e datálást a lelethiány nem támasztja alá.30 A három lelőhelyet egymáshoz való közelségük és koraújkori voltuk miatt egy temető részeinek tartom.

BAJA-HUNYADI UTCA lelőhely is több helyszínt foglal magában.31 A HUNYADI és Szabadság utcák kereszteződéséhez közel előkerült néhány sírban a koporsószegek mellett két rezgőtű-pár volt, melyek alapján a temető korát Kőhegyi Mihály a XVI-XVII. századra helyezte: „a temető nem kezdődhetett a XVI. századnál korábban, de annak is inkább a vége felé, vagy a XVII. században. A Bállá Antal-féle 1772-es térkép ezen a helyen nem jelöl temetőt, tehát ekkor már megszűnt. Valószínűnek tartom, hogy a török korszakban felgyülemlett szlávok temetője lehetett. Erre mutat a lakosság körében jelenleg is elterjedt „rác-temető” elnevezés. ” 32 A közelmúltbeli leletmentés során csak néhány koporsószeges sírt találtunk.33 Amikor a közeli VÖRÖSKERESZT TÉRI ISKOLÁNÁL levő dombot az 1900-as évek elején elhordták, folyamatosan kerültek elő vázcsontok, de részletekről nincs tudomásunk.34 Ugyanehhez a nagy, jelen ismereteink szerint templom nélküli temetőhöz tartozhattak a BÉLA KIRÁLY UTCÁBAN talált vázcsontok is.35

Szintén csak kis részleteit ismerjük a BAJA-MÓRA FERENC UTCAI temetőnek. A famaradványos, soros sírokat Kőhegyi Mihály a XVII-XVIII. századra datálta.36 A közeli GANZ (KÖLCSEY U.) területéről koporsószeg, textilmaradványok, fémgombok kerültek a múzeumba.37 A TELCS EDE UTCÁBÓL eddig mindössze egy koporsószeges sírt ismerünk.38 A három lelőhelyet ugyanazon templom nélküli, koraújkori temető részeinek tartom.

Azt Evlia Cselebi leírásából tudjuk, hogy Baján a XVII. század közepén a mai városközpontban egykor állt török palánkvártól D-re, a Zombori úti kaputól DK-re, a révfonél volt a mohamedán temető.39 Mivel a révfot eddig nem sikerült azonosítanom, egyelőre nem tudom meghatározni, hogy a Baján lakó muzulmánok a Lökért sori és/vagy a Hunyadi utcai temetőbe temetkeztek-e. (A Móra Ferenc utcai temető É-ra esik a bajai palánktól.)

30 Szamuelly (Szent Antal) u.: Egyetlen lelet került elő, az egyik váz „ ...nyakán illetve azon a tájékon egy rosszezüst ereklyetartó feküdt. A munkások [...] szétfeszítették, és egy latin betűs, latin szövegű pápai áldást tartalmazó iratot vettek ki belőle." Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. TIM RA 30-201.; Lökért sor: Kőhegyi Mihály leletmentése, 1964. TIM RA 54-2001.

31 WICKER Erika 2004. 4. lelőhely.

32 Kőhegyi Mihály leletmentése, 1962 TIM RA 32-2001.

33 Wicker Erika leletmentése, 2004. Leltározatlan.

34 Az iskola udvarán is előkerültek vázcsontok, de a leletmentés során nem bukkantak sírokra. Kőhegyi Mihály leletmentése 1962. TIM RA 33.2001

35 Sultis László helyszínelése, 2002. TIM RA. Leltározatlan.

36 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1974. TIM RA. Leltározatlan.

37 A leletekről feljegyzés nincs, a bajai múzeum gyűjteményi naplójában szerepelnek.

38 Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1995. RégFüz. Ser.I. No. 49. 1997. 101.

39 KARÁCSON Imre 1908. 215.; VASS Előd 1989. 188.

24