Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékának felkutatása
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón temetőt a padkás és padmalyos sírforma túlsúlya, a koporsó hiánya12 és az alkarok helyzetének feltűnő változatossága jellemezte. A temetőből igen sok sima és gyöngyös bronz „gombostű”, vas- és bronz ruhakapocs, fiilesgomb és kaoricsiga került elő, továbbá - egyebek mellett - gyűrűk és csizmapatkók is. E leletanyag alapján a dombóvári temető legközelebbi párhuzamát a két zombori temetőben találta meg.13 Mindezek, továbbá két datáló értékű érem14 és írott források segítségével a szerző megállapította: „A mai Békató-puszta közelében feltárt 259 sír a XVI-XVII. században a Kapos északi oldalán megtelepült iflák, azaz vlah népesség temetője volt”, akik tömegesen tértek át a muzulmán hitre, azaz „Békató XVII. századi lakói nem voltak keresztények”. 15 Még 1949-1950-ben tárta fel Mithay Sándor, de csak 1985-ben közölte azt a temetőt, mely ugyancsak a hódoltság kori délszláv lakosság hagyatékának tekinthető. GYŐR-GABONAVÁSÁRTÉREN közel 370, jórészt újkori földmunkákkal bolygatott sír került elő, melyeknek csupán alig ötödét sikerült feltárni és megfigyelni. A temetőt nemcsak az egyik sírból előkerült, a XVI. század közepéről származó négy érem16 datálja a hódoltság korára, hanem azok a bronztűk, fém- és csont fülesgombok, párizsikapcsok is, melyek analógiái Zomborból és Dombóvárról is ismertek. A leletanyag egyéb elemei (kard, olvasók, kereszt) ugyanakkor eltéréseket is mutatnak. Ugyanez a kettősség jellemzi a temetkezési szokásokat is: egyfelől a templom hiánya, a viszonylag kevés rátemetés és az igen változatos alkarhelyzetek, másrészt viszont a szegelt-kapcsos koporsók nagy száma és a (megfigyelt) padkás- padmalyos sírforma hiánya.17 18 Bár Mithay nem hivatkozik egyik akkor már ismert hódoltság kori temetőre sem,, történeti források alapján ugyanerre a korra datálja a győri temetkezéseket, megjegyezve, hogy a „feltárt sírok minden bizonnyal a rác katonaság és hozzátartozóinak temetőjéhez tartoztak”. 18 Ez a meghatározás magyarázhatja a temetkezési szokások és a leletanyag részleges eltérését a „falusi” balkáni népesség hagyatékától. Az ESZTERGOM-SZENTKIRÁLYON 1988-ban 39 sírt feltáró Lázár Sarolta szerint „temetőnkhöz eddig a legjobb analógiaként” éppen a GYŐRI temető szolgál. E terület közelében 1959-ben Bálint Alajos 21 sírt tárt fel:19 a temetési rítus és a 12 Megfigyelését a szerző bizonnyal arra alapozta, hogy a temetőből vas koporsószeg nem került elő, ez azonban - mint ahogy arra a megfelelő fejezetben utalni fogok, - nem zárja ki az ácsolt koporsó meglétét. 13 A bodrogszigeti/bodrogmonostorszegi temetőt bácsmonostorszeginek, a bükkszállásit repülőtérinek nevezi. GAÁL Attila 1982. 180. 14 52. sír: Habsburg Rudolf ún. weisspfenningjének korabeli bronz hamisítványa, melynek készítése a 16. század utolsó évtizedére tehető, 256. sír: fél akcse. GAÁL Attila 1982. 138., 158., 175. 15 GAÁL Attila 1982. 180.; A temető rövidebb ismertetése: GAÁL Attila 2002. 16 314. sír. MITHAY Sándor 1985. 193-194. 17 Mithay Sándor néhány sírt ugyan padkásnak határozott meg, ám ezekben minden esetben koporsószeget is talált. MITHAY Sándor 1985. 196.; A padkásán kiképzett sírok azonban nem koporsósak. 18 MITHAY Sándor 1985. 197.; A Gabonavásártér környékét 1598 táján Rác-temetőnek nevezték, és „még 1913-ban megvolt itt egy cirill feliratú fakereszt, utolsó tanúja ennek a temetőnek. " Uo. 196-197. 19 Bálint Alajos: Esztergom-Szentkirály D.K. ás. 1959 VIII. 24 - IX. 18. - A Magyar Tudományos Akadémia Adattára A - 25/1959; MRT 5 1979 183 - 8/20 Ih. - Szentkirály I.; LÁZÁR Sarolta 1999. 307. és 3.j. 21
