Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Majorosné Belvaracz Ibolya–Homokiné Bibor Anna: Interaktivitás a Szórakaténuszban
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón A „Sző, fon, nem takács" a lányok, asszonyok fontos téli tevékenységét, a szövés-fonás munkafolyamatait idézi, láthattuk a kiállításban a szövés-fonás alapanyagait, eszközeit, kézi szőttes textíliákat. • Itt interaktív elemként hét különféle textíliát helyeztünk el egy fogason, ezek közül hat természetes alapanyagból készült - kender, len, pamut, gyapjú, selyem —, a hetedik pedig műszálas. A feladat: kiválasztani melyik a „kakukktojás”, azaz melyik tér el anyagában a többitől. Az érdeklődő csoportoknak előzetes egyeztetés alapján lehetőségük volt a kiállításhoz kapcsolódó múzeumi órát kérni. Elsősorban a „Hon és népismeret” tantárgyat tanuló ötödik és hatodik osztályos tanulókat kívántuk megszólítani, akiknek tananyagához jól illeszthető a kiállítás és a kínált múzeumi órák, de természetesen minden korosztályt szívesen fogadtunk, s a nekik tartott foglalkozás tevékenységeit életkori adottságaikhoz alkalmazkodva állítottuk össze. Elsősorban a három alkalmat magába foglaló foglalkozássorozatot ajánlottuk, akik ezt a formát választották, a kiállítást három egységre bontva ismerhették meg. A múzeumban kezdődtek ezek a foglalkozások, ahol kérdéseinkkel irányított beszélgetés mellett, egyszerű játékokkal - például a témához kapcsolódó közmondásokat tartalmazó kártyácskák megfejtésével, játékos feladatlapokkal -, valamint irodalmi szövegből vett idézetek felolvasásával tettük változatossá, sokszínűvé. Minden esetben a gyerekek meglévő ismereteire, mindennapjaikból vett személyes tapasztalataikra alapozva indítottuk foglalkozásainkat. A múzeumi órákon a játékos feladatokat, feladatlapokat csoportmunkában végeztettük a gyermekekkel. Nem verseny volt, csak feladat, melyet meg kellett oldani, s örömmel láttuk, milyen érdeklődéssel végezték, milyen jól összedolgoztak. A csoportmunkát a frontális bemutatással szemben hatékonyabbnak tartjuk. A foglalkozás második felében a témához illő egyszerű kézművesség kapott helyet. Felhívásunkra óvodás csoportok is jelentkeztek, a többség azonban 4-6. osztályos tanulókból állt. Mind a foglalkozássorozatot, mind az egy alkalmas foglalkozást szívesen választották az érdeklődők. • Az első foglalkozás mottója lehetne „A búzától a kenyérig”. Ez a címe annak a Néprajzi Múzeum által kiadott 15 perces filmnek is, melyet ezen a foglalkozáson bevezetésképpen bemutattunk. Ez a film, az archív felvételekkel segít a gyermekeknek átérezni, milyen fáradságos munka volt régen a mindennapi kenyér megteremtése, s láthatták a gabona termesztésének, feldolgozásának eszközeit használat közben. A kiállításban is újra fellelhették ezeket az eszközöket, a föld megművelésének, a gabona betakarításának szerszámait, a gabona útját a malmon keresztül egészen a konyháig. Itt a beszélgetés, a játékos feladat mellett egy - az aratást követően üresen hagyott tarlóról való gondolatokat, s e különös hangulatot érzékeltető - részletet olvastunk fel Fekete István: Toronyban című művéből. Műhelyünkben a kézműves tevékenység ezúttal lepénykenyér-sütés volt, melyet a gyermekek lekvárral vagy tejföllel megkenve azonnal el is fogyaszthattak. 189
