Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Bónis Johanna: Párhuzamok
Bónis Johanna: Párhuzamok kertes házak megőrzésével, valamint a várost szegélyező villanegyed, az úgynevezett Tisztviselő-telepet létesítésével biztosította a város zöldterületeit. A régi város területén folydogáló vizes árkokat megszüntette, és árvízvédelmi munkálatokkal biztonságossá tette a város lakott területeit. Szabályozta a Maros főágát, duzzasztóművet (gátat) és ún. „villanyáram-fejlesztő” erőművet épített. A város új főtere a Városháza és a Kultúrpalota felépítésével öltött modem városközpont jelleget. A szecessziónak, akárcsak Kecskeméten, itt is két változata van jelen: a keleties, a pompát és monumentalitást, az épülettípusok európai tradíciójával és a népművészet virágos díszítményeivel ötvöző lechneri (a Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett Városháza és a Kultúrpalota), valamint a puritánabb, a falusi lakó- és templomépületek szerkezeteire emlékeztető, középkori formákat is felelevenítő fiataloké, (a Thoroczkai Wigand Ede által tervezett Iparkamara vagy a Kós Károly által tervezett Közüzemek épületei). Kecskeméthez az építészek személyén keresztül is fűzte kapcsolat Marosvásárhelyt: Keleti Béla 1908-ban Kecskemétről jött ide, és Komor Marcell és Jakab Dezső, a kecskeméti Iparos Otthon építői tervezték Marosvásárhelyen az új városházát (1907-1909) és a Kultúrpalotát (1911-1913). A XX. század hajnalára hangsúlyossá váló hasonlóságok, lényegi oka természetesen elsősorban a két polgármester, Kada Elek és Bemády György kultúrára alapozott városfejlesztő programja volt. Kada Elek koncepciójához tartozott a kecskeméti müvésztelep felépítése, a városi könyvtár alapjainak megvetése vagy a képtár létesítése.4 Bemády szintén maga fektette le a városi könyvtár és a képtár alapjait, és nem a személyek, csupán a közbejött objektív akadályok gátolták meg Nemes Marcell jánoshalmi műpártolót abbeli törekvésében, hogy a kecskeméti adományhoz hasonlóan, azonos feltételek mellett, a marosvásárhelyi képtár létesítésében is meghatározó szerepe legyen. A kecskeméti szőnyegszövő iskola mintájára, számos szakiskola közt, Bemády egy iparművészeti iskola alapítását is tervezte, ahol csipkeverő, szőnyegszövő, keramikus képzés folyt volna, és ahol a gödöllői iparművészek oktatói tevékenysége mellett talán Falus Elek, a kecskeméti szőnyegszövő iskola vezetője szolgálhatott volna jó tanácsokkal. Marosvásárhelyen ez nem tudott megvalósulni, viszont 1911 és 1913 között megépült a Kultúrpalota. A múzeum és a könyvtár céljaira építendő impozáns kultúrpalota céljaira Kecskemét város közgyűlése szintén megszavazta a szükséges pénzt, de a Lechner Ödön által tervezett épület megvalósítását a kecskeméti földrengés és nem utolsó sorban a jeles polgármester, Kada Elek halála megakadályozta, csakúgy mint Marosvásárhelyen az első világháború kitörése és az azt követő események, valamint a legújabb kor történelmének formálói megakadályozták a Bemády György által megálmodott épületek, az új vármegyeháza és a színház megépítését. 4 SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1995. 11. 176