Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
V. Sági Norberta: Közalkalmazottak, köztisztviselők a földeken
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón V. Sági Norberta KÖZALKALMAZOTTAK, KÖZTISZTVISELŐK A FÖLDEKEN Kiskertmozgalom Kecskeméten a XX. század első felében A kecskeméti gazdálkodástörténetben a közalkalmazottak és köztisztviselők külön helyet foglalnak el. Kiemelésüket több dolog indokolja. Egyrészt a XX. század első felében nemcsak szokás volt, törvény is előírta az illetményföldek biztosítását, másrészt pedig maga a város is több ízben lehetőséget nyújtott a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek arra, hogy fizetés kiegészítésként kedvezményesen haszonbéreljenek földet a város földjeiből. S végül azért is, mert a foglalkozási csoportokhoz hasonlóan, a közalkalmazottaknál és tisztviselőknél is megfigyelhető összefogás, esetünkben a közösen bérelt területeken kiosztott parcellákon való gazdálkodásra. A következőkben a közalkalmazottak és köztisztviselők kiskerthez jutásának módjait, az 1910—20-as években működő kiskertcsoportokat tekintem át. A téma kidolgozásához levéltári forrásokat és a néprajzi gyűjtés módszerét használtam. A levéltári kutatások eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a fellelt adatok az 1910-es évek végétől az 1930-as évek elejéig tartó időszakra csoportosulnak. Ezek az adatok közalkalmazottak és köztisztviselők kertészkedő csoportjait, kertgazdaságát említik. Ez pontosan az az időszak, mely idő alatt a Kecskeméti Kiskert Szövetség is működött (1917-1932), ezért mindenképpen kézenfekvő és megvizsgálandó az a feltételezés, hogy ebben a másfél évtizedben közalkalmazotti körben elterjedt volt a kertgazdálkodás e módja, melyre kiterjedtségére tekintettel alkalmazom a mozgalom kifejezést. Mindenekelőtt ismerkedjünk meg a kiskertgazdálkodás mibenlétével és mikéntjével. Az egykori kertészkedő csoportok közül a Kecskeméti Kiskert Egyesület iratai komplett egységet alkotnak a vonatkozó levéltári források között, éppen ezért érdemes a szervezet működését röviden bemutatni.1 A Kecskeméti Kiskert Szövetség (1926-tól Kecskeméti Kiskert Egyesület)1 2 azzal a céllal alakult meg 1917-ben, hogy a földbirtokkal nem rendelkező lakosság, közöttük elsősorban a közalkalmazottak és nyugdíjasok számára 100 oöles parcellák bérbeadásával, - s ezzel a saját szükségletekre történő élelmiszertermelés lehetőségének biztosításával - a megélhetést könnyebbé tegye. Az I. világháború végén és az azt követő nehéz gazdasági években megélhetési gondokkal küszködött a lakosság. A földterülettel nem rendelkező városlakók igyekeztek az élelmiszereket a piacon beszerezni, a szegény réteg azonban magas árat nem tudott fizetni a friss élelmiszerekért. Ezért is támogatta a városi tanács azt a kérelmet, hogy alacsony bérleti díjért kiadott parcellákkal a nehéz sorsú, földbirtok1 Kecskeméti Kiskert Szövetség (Egyesület) iratai. 1917-1932. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (a továbbiakban: BKMÖL.) X.113. Az egyesület megalakulását és működését bemutató tanulmány megjelenés alatt van. 2 A szervezet megnevezésében a névváltozáshoz igazodva, 1926-tól az „egyesület” szót használom. 129
