Bárth János (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón 10. (1999-2005) (Kecskemét, 2005)
Székelyné Kőrösi Ilona: 1848/49 a Duna-Tisza közén
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében az ezredfordulón Székelyné Körösi Ilona 1848/49 A DUNA-TISZA KÖZÉN Kutatások, kiállítások, kiadványok az ezredfordulón Múzeumi munkám során évtizedek óta azt az alapelvet igyekszem szem előtt tartani, amelyben a gyűjtemények, a kutatás és tudományos feldolgozás, valamint a közművelődés szerves egységet alkot. Ebben a szellemben valósultak meg az ezredforduló éveiben rendezett kiállítások, konferenciák és kiadványok, amelyek tematikájukat tekintve történeti, életmódtörténeti, iskola- és művelődéstörténeti, valamint fotótörténeti kutatásainkhoz kapcsolódtak. Az elmúlt évek egyik kiemelkedő történelmi évfordulója volt az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, amelyre országos szinten is fokozott figyelmet fordítottak a kutatók és a közgyűjtemények. A Katona József Múzeum 1998-ban 1848/49 a Duna-Tisza közén címmel rendezett kiállítást, amelyhez előadások és azonos című konferencia is kapcsolódott. 2002-ben - Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján - Kossuth és kortársai címmel rendeztünk kiállítást, amelyben magángyűjteményekben található eredeti dokumentumok, valamint metszetek, rajzok, festmények és a szabadságharc nagy alakjaihoz kötődő tárgyak is bemutatásra kerültek. 1998-tól országszerte megszaporodtak a szabadságharc témájához és időszakához kapcsolódóan kiadott tanulmányok, monográfiák és forráskiadványok. Ekkor indult a Katona József Múzeum új kiadványsorozata is - építve a korábbi évek kutatásaira és gyűjtési munkájára - Kecskemétiek a szabadságharcban címmel. 1848/49 történetéhez és helyi vonatkozásaihoz kapcsolódóan a Katona József Múzeum történeti gyűjteménye is őriz dokumentumokat, többek között Szalkay Gergely honvéd őrnagy szabadságharcos naplóját, amelyet a sorozat első kötetében közöltünk. Szalkay Gergely 1810-ben született Kecskeméten, 6 gimnáziumi osztályt végzett, és 1848 előtt már egy évtizednyi katonáskodás tapasztalatait mondhatta magáénak. 1831-ben besorozták a cs. kir. 32. gránátos gyalogezredbe, ahol közvitéz, tizedes, majd őrmester, és ezzel a rangfokozottal szerelt le 1841-ben. Ezt követően a pesti váltótörvényszéknél hivatalszolga, írnok, a szabadságharc után Ókécskén jegyző, Pest megye törvényszékénél segédlevéltámok, 1862-től pedig Kecskemét város aljegyzője. Művelt, iskolázott, alapos szépirodalmi tájékozottsággal és nyelvtudással rendelkezett, főként francia műveket fordított, többek között az ő fordításában jelent meg Victor Hugó regénye A Notre-Dame egyház Párizsban címmel. Szalkay Gergely 1848-ban az első honvéd zászlóaljak szervezésének hírére jelentkezett fegyveres szolgálatra. 1848 júniusában már hadnagyi rangban vett részt a Veszprémben megalakult 6. honvéd zászlóalj szervezési munkáiban. 1848 őszén főhadnagy, majd százados, 1849 áprilisában ideiglenes, majd zászlóaljparancsnoki kinevezést és őrnagyi rangfokozatot kapott. Azok közé tartozott, akik a szabadság- harc kezdetétől a fegyverletételig mindvégig szolgálatban maradtak. A Délvidéken eltöltött csaknem fél esztendő után alakulatával a főseregben harcolt, és több történelmi jelentőségű, nevezetes csatában vett részt. Szabadságharcos élményeit 1851117
