Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska fővárosa - Bánáti Tibor: Régi bajai épületek népszerű bemutatása
Bánáti Tibor Az 1823-ban I. Ferenc király lovaskatonái részére emelt kaszárnya (a mai Csermák tér és Köztársaság tér sarkán) hatalmas, egyemeletes építmény volt. Átvészelte az 1840. évi tűzvészt is. Szerepét betöltve lassan pusztulásnak indult. Baja szerb megszállása után városunk csonka Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. Megyeházát kellett építeni. Jóindulatú, segítőkész gyűjtés is kezdődött létesítése érdekében, de a tervezés és kivitelezés nagy költségét az állam biztosította. A régi kaszárnya helyén létrehozandó megyeház tervezésével Münnich Aladár (1890-?) budapesti építészt bízták meg. A tervező elgondolása alapján a kaszárnya régi falait megtartva - csak részben lebontva, a bontási anyagot nagyobbrészt felhasználva -, teljes átépítésével és második emelet ráhúzásával lett olyanná, amilyennek ma is látjuk. A hatalmas épülettömb kivitelezői a bajai Antalfíy Ferenc építési vállalkozó és az ugyancsak helyi Spitznagel építési, vállalkozói dinasztia egyik tagja, Spitznagel János építészmérnök valamint építőmesterek voltak. Megvalósítása hozzávetőleg - a tervezett 240 millió helyett a pénzromlás miatt is - 1 milliárd 200 millió koronájába került az államnak. A régi rozoga kaszárnyába a szerb megszállás idején hatósági kényszerrel beköltöztetett személyek és az ott elhelyezett zálogház és mértékhitelesítő hivatal számára helyet kellett biztosítani, hogy megkezdődhessen az építkezés, melyet - éppen 100 évre a kaszárnya építése után - 1923-ra be is fejezték. Földszintjének bal szárnyán volt a megyei árvaszék, az adóhivatal, jobb szárnyán a bajai járási főszolgabíróság, az államépítészeti és tiszti főorvosi hivatal, félemeletén a számvevőszék irodái. Első emeletén lévő közgyűlési termétől jobbra lakott a főispán, balra voltak az alispáni irodák és az alispán lakása. Második emeletén az ügyészség, törvényszék és a pénzügyigazgatóság irodái. Később az épületben helyezték el a rendőrkapitányságot, s miután 1950-től Kecskemét lett a megyeszékhely, benne székelt a Járási Tanács, majd a Megyei Tanács Járási Hivatala. Egyéb intézményeket, hivatalokat stb. is befogadott, mint például a földhivatalt, a Vöröskereszt Szervezetet, a művelődési ház egy részlegét stb. Jelenleg - a rendőrség mellett - a Bányai Júlia Szakközépiskola foglalja el az épület nagyobbik részét. A klasszicizáló barokk köntösbe öltöztetett nagy épület tömeghatásával, látványos architektúrájú küllemével vonzó látványt nyújt. Arcával északi irányba, a Köztársaság tér felé néz. Főhomlokzatának legjellemzőbb vonása a sűrű ablakokkal teli, erőteljesen kiugró homlokzati épületrésze (főrizalitja), mely feloldja a hosszú kiterjedésű homlokzaton lévő ablakok sokaságának egyhangúságát, kiemeli az építmény főtengelyét. Középtengelyében (középaxisában) alul pillérek által tagolt, öt boltíves, nyílt árkádsor alakzat van, átvezet rajta az utcai járda. A főrizalit háromszögletű oromzata (timpanonja) gazdag díszítésű, hátterének bemélyített, félköríves záródású fali fülkéjében Sződi Szilárd szobrász- és éremművész (1878-1939) alkotása, Bács-Bodrog vármegye címere: Szent Pál szobra található.26 A főrizalitot lezáró timpanon felett, a 26 A címert még I. Lipót adományozta 1699-ben a megyének, s mivel a címerleírást tartalmazó adománylevél elveszett, III. Károly 1812-ben újabb oklevelet adott ki erről. 72
