Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Észak-Bácska történetéhez - V. Székely György: A kelebiai ezüstkincs sisakdíszes lemeze és heraldikai vonatkozásai
A kelebiai ezüstkincs sisakdíszes lemeze és heraldikai vonatkozásai A részletes leírást, ill. a hozzáfűzött magyarázatot azért tartom fontosnak, mivel úgy vélem, hogy a lemezen egy 14. századi sisakdísz (sisakcímer) látható. Mielőtt ennek ismertetésére rátérnék, érdemes egy rövid pillantást vetni az európai és a magyar címerhasználat kialakulására és fejlődésére.7 A hazai és a külföldi heraldikusok többségének véleménye szerint a középkori címerek megjelenésében, a címerhasználat kialakulásában a katonai, hadi szempontból fellépő igény játszott döntő szerepet. Az egész testet beborító páncélzat elterjedésével és különösen az arcot takaró sisaktípusok megjelenésével egyre fontosabbá vált a hadjáratokban, a csatamezőkön a katonai vezetők, a seregvezérek felismerhetősége, azonosíthatósága. Erre nagyon jól megfeleltek a pajzsokra, zászlókra, sisakokra szerelt vagy festett különféle színes jelvények, ábrák, motívumok. A címerhasználat elterjedésében jelentős szerepe volt a lovagi tornáknak is, mivel a páncélba öltözött, sisakos lovagok felismerését a kezdetben csak a pajzson látható címer, majd később a sisakon elhelyezett dísz segítette. A sisakdísz elterjedését egyrészt az indokolta, hogy a küzdő feleket szemlélők egy része nem láthatta a lovag balkaron viselt pajzsát, másrészt később az azonos nemzetségi címert viselőket éppen az egyedivé váló, egymástól eltérő sisakdíszük különböztette meg.8 Az első címer 1130 körül Franciaországban tűnt fel, majd fokozatosan egész Európában elterjedt.9 Magyarországon az első, címernek tekinthető, állandósuló jelvények a 12. század végén jelentek meg.10 A címerhasználat európai elterjedése és általánossá válása során a címer alkalmazásának legfontosabb felülete a pajzs volt.11 Emellett elsősorban zászlón, valamint sisakon, később nyeregtakarón és egyéb tárgyakon használták. A címerhasználat hazai történetében a 14. század volt az az időszak, amikor a sisakra helyezett dísz, azaz a sisakdísz jelentősége előtérbe került, annyira, hogy szinte egyenrangúvá, sőt esetenként fontosabbá is vált, mint a pajzson alkalmazott címer. A sisakdísz megjelenését és a magyar heraldikában betöltött szerepét Vajay Szabolcs foglalta össze.12 Megállapítása szerint a sisakdísz hazai megjelenése a lovagi tomajátékok magyarországi meghonosításával van összefüggésben, amelyben nagy szerepe volt a nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbertnek. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban tűnik fel a jellegzetes Anjou sisakdísz - a csőrében patkót tartó struccmadár -, amely olyan népszerűvé válik, hogy még Zsigmond is ezt használja oromdíszül. Az új sisakdísz népszerűségét jelzi, hogy Károly Róbert több pénzének 7 Erről a témáról rövid áttekintést nyújt BERTÉNYI 1998. 11-17., NYULÁSZINÉ 1987. 7-8. 8 VAJAY 1969. 280. 9 GALBRAITH-JÉQUIER 1990. 22-34. 10 BERTÉNYI 1998. 57-58. 11 GALBRAITH-JÉQUIER 1990. 79-90. 12 VAJAY 1969.279-287. 51
