Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Kriston Vízi József: Garán élő nemzetiségeink téli szórakozásformái és alkalmai
Kriston Vízi József is jól ismert, sokak által kedvelt Rabár zenekart Miklós József kőműves mester már múlt év júliusában megfogadta Dávodon, meg is jelölve, hogy február első szombatjára tegyék szabaddá magukat. A meghívottak fél 7-től folyamatosan érkeznek, s a jegyváltás után a székelyek elnöke vezeti őket az asztalukhoz. A székely bál - köszönhetően az alapos szervezésnek - nem sokkal 7 után az elnök köszöntőjével kezdődik meg. Az előző években a székelység történetének felelevenítése, vagy egy-egy nevesebb székely verse, máskor pedig a boldoggá avatott székely vértanú püspökök (Apor Vilmos, Márton Áron) emlékének szentelt rövid beszédek hangzottak el. Az őszinte köszönetét sem hallgatják el, érezve megbecsültségüket az új hazában, Gara bunyevác és német ajkú őslakosai között. Az itt is hagyományos óvodai, iskolás gyerekműsor után a székely asszonykórus jellegzetes hadikfalvi dalokkal, majd zárásként a székely himnusszal szerepel. Ezt követően a vezető házigazda még egy-két jellegzetesen székely anekdota elbeszélésével kíván jó szórakozást az egybegyűlteknek, akik már igen várják a csárdás taktusainak felhangzását. Népviseletbe öltözött fiatalok járnak körbe tombolajegyet árulva, s a tánc csak éjfélkor áll le a nyereményhúzás idejére. Körülbelül egy órába telik, mire a 3-5 és 10 ezer forint körüli értékben megajánlott ajándékok (italok, edény- és italkészletek, szép famunkák, kisebb bútorok stb.) gazdára lelnek. A fődíjat (ami ezévben egy 30 darabos étkészlet volt) mindig a székely kör állja. Tombolahúzás után az egész bál csaknem lakodalmi jelleget ölt: a régi, magyaros zene mellett felhangoznak a lagzis dalok, bunyevác és sváb mulatónóták is, majd hajnal 3 körül az egymásba fogódzók vonatozása is egyre gyakoribb. 4 óra tájban, csendes rábeszéléssel oszlik a sokadalom, mert a kocsmai diszkókból egyre több pityókás fiatalember próbál idefészkelni. A székely bálok híre aztán hetekig beszédtéma nemcsak Garán, hanem a környező településeken is. 4. Az iskolások farsangi bálját jó két évtizede évről-évre szombat vagy vasárnap délutánonként azzal a céllal rendezik, hogy a hetedikes osztályok előteremtsék a fölöttük ballagok búcsúztatására szolgáló anyagiakat. Ezt a szülői munkaközösség lelkes tagjai és a hetedikesek osztályfőnökei szervezik, s mindig össze is jön annyi pénz, hogy az egyre költségesebb ballagó tarisznyákat, díszeket s a hozzávalókat, illetve azok egy jó részét megvásárolhassák, illetve kipótolhassák. Végezetül itt szólunk még két, igen sajátságos, de már nem nemzetiséghez, hanem nemekhez kapcsolódó farsangi bál garai megtartásáról: külön az asszony- , majd a szintén zártkörű férfi- vagy kakas bálról. 5. 40 és 50 év közötti női beszélgetőtársaim úgy emlékeztek, hogy asszonybálok az 1960-70-es években is voltak, s miként a többi, ezek megrendezését is a sokszor emlegetett, vérbeli kultúros, Takács Laci bácsi szorgalmazta. Aztán a 70-es évek közepén „ez is leült” - ahogyan Garán mondták s a külön asszonybálokat a közeli Bácsszentgyörgy kultúrházában tartották meg rendszeresen. Fogadott szekéren, később busszal jártak át oda mulatozni télen a garai, vaskúti meg a csátaljai asszonyok.19 Cseke Lázárné és Szűcs Józsefié 2—3 további társnőjükkel egyetemben immár negyedik 19 GÁL 1997. 36
