Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
Nemzetiségek Észak-Bácskában - Kriston Vízi József: Garán élő nemzetiségeink téli szórakozásformái és alkalmai
Gorán élő nemzetiségeink téli szórakozásformái és alkalmai Ezután az óvodás és iskolás gyerekek, valamint a helyi bunyevác-horvát ifjúság ad műsort. Az igazi tánc ezután kezdődik kólóval (pl. mamacka kolo), ám a 14 (korábban 16- 18) év alatti ifjúságnak már haza kell menni. A Kör által vásárolt és a különböző családok, vállalkozások által felajánlott tombolatárgyak várakozással teli sorsolása- húzása - miként máshol, itt is - éjfél után történik. Ezt követően az igazi, felszabadult mulatás következik - s immár nem csupán bunyevác vagy régies dalokkal. A korábbiakhoz képest szerényebb prélok mostanában hajnal 2-3 óra között zárulnak.17 3. Garára Bukovinából - jugoszláviai kényszertelepeken át - 1945-ben 520 hadikfalvi katolikus székely érkezett. „Mindig volt, aki megfogja a hajtószárat” - tartja a távolról idetelepültek egyik mondása, - így most, illetve már 16 éve Miklós József az immár „székely kör” néven működő közösség vezetője.18 A bálozáshoz elengedhetetlen ismereteket az ifjak/fíúk egy része, a Bajára bejáró iparosik a „Bélában” (III. Béla Gimnázium) szervezett tánciskolák egy-egy óráján lesték el, míg a többiek téli estéken, otthon maguk próbálkoztak. A télidőben sorrajáró szomszéd asszonyok (még 1966-ban is megtartott!) guzsalyaskba a férjek is elmentek, s a komák együtt múlatták az időt. Lévén sok székely gyereknek 7-8 keresztszülője, ők is hasonlóképpen tettek: minden este más és más, vér szerinti vagy fogadott testvércsalád látta vendégül egymást. Nyilvános helyen - vendéglőben, a régi kaszinó épületében s a kultúrházban - tartott bálba először csak a 17- 18 éves, már személyi igazolvánnyal rendelkező fiatal mehetett. Egy-egy jókötésű ipari iskolás azért így is „besuttyóskodotf ’ a nagyobbak közé. Miként a többi esetben, úgy a székelyek báljának is a kultúrház ad otthont. A korábbi értesítés, megszólítás mellett a községházi sokszorosítógépen, mostanság pedig az iskolai számítógépen szerkesztve készülnek a meghívók. Újév utáni estéken a székely kör elnöksége és az asszonykórus viszi el a családokhoz a báli hírt, szól a részletekről. Ilyenkor adódnak össze a tombola-fölajánlások - néha egy kevéske pénz is -, de van, hogy az ifjúsági tánccsoportban szereplők egy-egy hozzátartozója malacot vagy más, jelesebb ajándékot juttat el a bálba. Az ezévben eladott 1500-2000 tombolajegyből származó nyereséget ezúttal is a székely kórus teljes öltözetének elkészíttetésére különítették el. Korábban azzal is kísérleteztek, hogy étellel, a közkedvelt töltött káposztával is szolgáljanak a bál során, de az általában 350—360(!) fő étkezését és egyúttal tánchelyigényét egyszerre biztosítani nem tudják. A szervezők részéről így is hosszadalmas tervezőmunkát igényel a nagyszámú családi-baráti körök együvé ültetése, különböző kéréseik teljesítése. A megfelelő számú ülőhely és asztal biztosítása után, még a bálkezdést megelőzően délután a székely kör fürgébbjei földíszítik a termet és az asztalokat, amelyekre gyertya, élő virág, fenyőgally, a helyi pékség jóvoltából aztán friss kifli is kerül. A székely bálban kicsivel több pálinka fogy, mint máskor, az alkalmi korcsmáros, a kantin vagy büfé vezetője tehát mindig így készül. A helyi lakodalmakból 17 Kubatov Péter (sz. 1934) és Kubatov Olivia (sz. 1933), valamint Krékity István (sz. 1938) és Dujmov Jakab (sz. 1933) elbeszélése nyomán. 18 Ezúton köszönöm meg Miklós József (sz. 1952), az Országos Székely Szövetség elnökségi tagjának és a garai Székely Kör vezetőjének alapos és igen gazdag tájékoztatását. 35
