Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Bereznai Zsuzsanna: Egy kovácsműhely folklórja
Egy kovácsműhely folklórja Ballabás Lajos állatgyógyítással kapcsolatos ismeretei racionális jellegűek. Édesapja mint református vallású kovács egyáltalán nem alkalmazott irracionális jellegű gyógymódot. Fia, a ballószögi kovács sem hitt a babonákban. A továbbiakban e ballószögi kovácsműhelyben elmondott mesék, tréfás és hiedelemtörténetek közül szeretnék bemutatni néhányat. E történetek egy részét Ballabás Lajos még édesapja kovácsműhelyében tanulta az 1930-as években, s ma is gyakorta elmeséli baráti körben. Először kovácsokról szóló történetek következnek. A kovácsok kovácsa mesetípus egész Európában ismeretes. Egy kovács kiírja a műhelye fölé, hogy Kovácsok kovácsa. Krisztus arra jár Szent Péterrel, elszegődik hozzá inasnak. Egy ló lábát tőből levágja, megpatkolja és visszaforrasztja. A kovács is megpróbálja, de nem sikerül neki. Krisztus kioktatja, hogy nem ő a kovácsok kovácsa, vegye le a táblát. (AaTh 753) Ballabás Lajos kovácsmester így ismeri ezt a mesét: Mikor Jézus Krisztus a Földön járt Szent Péterrel, hát a kovácsműhelybe is bementek. A kovács azt mondta, hogy: — Én vagyok a mesterek mestere. Jézus aztán levágta a ló lábát, befogta a satuba, oszt akkor patkolta mög, utána ráforrasztotta. Ekkor mondta azt Jézus a kovácsnak, hogy: — Én vagyok a kovács, mesterek mestere. * A magyar népmesekincsben számos mese, anekdota, monda kapcsolódik Mátyás királyhoz. (AaTh/MNK 921) Mátyás király rissz-rossz vasakat adott a kovácsnak, hogy forrassza össze, oszt csinálja meg őneki. Azután a suszternak is adott bőröket, hogy varrja össze. Oszt mikor készen volt, elvitték Mátyás királyhoz, oszt megmutatták. Oszt Mátyás király a kovácsnak adott egy deci bort fizetségül. Mátyás király aztán azt mondta a suszternek, hogy vesse le a nadrágját, oszt a fenekére öntött egy deci bort. — Ez meg a suszter díja. Adott neki bőröket, oszt ott meglátszott a varrás, de a kovácsnál nem látszott meg. * A kovácséknál mindig szombaton főztek bablevest. Oszt vacsorára is bab volt. Oszt egy kovács segéd meg egy drogérista segéd udvaroltak egy lánynak. Oszt a padkánál, ahogy ültek, úgy lehet, hogy a kovács legénytől elment valami. Kérdezi a lány, azt mondja: — Melyikőjük illatozik itt? Azt mondja a drogérista: — Én. — Hát, akkor menjen haza! * 209
