Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között II. - Mészáros Ágnes: Népi gyógyászati adatok Kiskunmajsáról
Mészáros Agnes A halasi határban, Zsana déli részén lakott, tudományát apjától örökölte. Apja is híres gyógyító volt, „messzi túlról” jártak hozzá a betegek, főleg a szívbetegek. Jól megélt gyógyító tudományából, bár fizetséget nem kért pénzben, csak terményben. Haláláról különös hiedelemtörténet él a halasiak ajkán: temetésekor a koporsóját vivő halottaskocsi telis-tele volt macskákkal. Macska Rózát tudósként, javasasszonyként, bűbájosként, kuruzslóként emlegették a Kiskunmajsa környéki tanyákon. Egy bodoglári asszony szerint: foggal született táltos asszony volt. Elvittek hozzá egy gyereket, aki nem tudott beszélni. Macska Róza azt mondta: eridj haza. vidd haza a gyereket, tegyél elé kis bögrét, nagy kanalat, majd akkor megszólal: Kis bögre, nagy kanál, hogy egyek én ebbül? Akkor megszólalt, de nyomban el is tűnt a gyermek. (Molnár Antalné 56 éves) Ráolvasással valamint gyógyfű vekkel gyógyított. Rontó hatalmától annyira féltek, hogy a halasiak tucatszám vele kereszteltették gyermekeiket, így biztosítva sorsukat a tudós asszony rontó hatalma ellen. Tennészetfeletti képességét, tudós voltát egy másik történetben azzal vélték igazolni, hogy egyszer egy rontás elhárításáért hozzá fordulónak azt mondta, hogy meggyógyítja annyi pénzért, amennyi nála van, és pontosan megmondta a fiatalember zsebében lévő pénz összegét. A boszorkány és a tudós gyógyító hiedelemalakjának összefonódását példázzák a Macska Róza és apja haláláról szóló történetek is: A tudományt öröklik... Macska Róza az óriásit szenvedőit, de borzalmas szenvedőit, addig, míg nem tudta az ű tudományát elhag}mi, akkor azt meghalt. Valaki átvette tűle, a család. Valaki felelősséget vállalt érte, hogy már ő ezért felel, átveszi a tudományt. Ha nem akarták átvenni tőle, akkor szenvedett. Ez a Macska Róza annyira szenvedett, hogy majdnem elevenen a hús rohadt le. [...] Apja is olyan vót, mikor az apja mög akart halni, addig nem bírt möghalni, míg át nem vette tőle a tudományt ez a lánya. (Nagy Lajos 83 éves) Szent Rozália, a járványos betegek védőszentjének nevét viselte egy másik kiskunmajsai gyógyítóasszony, Némethné Császár Róza is. Ő imádsággal gyógyított. Imádkozás közben kereszteket rajzolt a földre. Néha megvárakoztatta a betegeket, úgymond „rejtőzködött”, vagy legalábbis a rejtőzködés egy enyhébb változatát gyakorolta: magába szállva ült némán, s ilyenkor nem lehetett őt zavarni. Imádsággal gyógyított rajta kívül Kiskunmajsán Beráné, Kígyóson Fehér Etel, a kömpöciek eljártak a szatymazi Bárány Sándomé imádságos asszonyhoz is, ha nehezen múló fájdalmakat éreztek. Fogfájás, fülgyulladás, kelés eseteit mesélték példaként. A tajói részen a szerb Bácsné bába- és imádságos asszonyhoz fordultak betegségeikkel. A környékbeli települések gyógyító specialistái közül az ágasegyházi Fábián Istvánt, a bugaci tanítót, valamint három vak gyógyítót említettek: a csépai vak embert, a kisteleki vak gyógyítót és a szatymazi tanyavilág vak tudósát. A vak gyógyítókról azt tartották, hogy Istentől kapták tudományukat. Módszerükre a gyógynövények és a gyógynövénykészítmények használata volt jellemző. Kuruzslóként voltak még ismertek a majsaiak közt a zákányszéki Pipás Pista, a zsanai Putyi Róza és a szanki Kohajda Róza. Húzogatással gyógyított Kígyósban Módra József. Gugás gyermek nyakát zsírral maszírozta a kisujj ával, míg el nem fakadt a hólyag. 182
