Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1998 (Kalocsa, 1999)
A Duna és a Tisza között I. - Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen
Gallina Zsolt utalhat az edényégetésre való használatra.15 Ráadásul a közös gödörhöz tartozó 82. kemence négy megújított sütőfelülete hosszú használatot jelez. Ezen idő alatt a kemence több funkciót is betölthetett. Az egymás közelében levő 109. és 114. kemencék esetében nem sima tapasztás, hanem egy cserépzúzalékos-kavicsos réteg volt a különböző edénytöredékekből álló réteg felett, ami eltér az itt megszokott gyakorlattól (2. ábra). E kemencék szája E-i irányba nézett. Ez részben a kellő hőfok eléréséhez szükséges légáramlat biztosítása miatt lehetett így. Ezt az adottságot főleg az edényégető kemencék esetében használták ki.16 Néhány gödörből vassalak, sőt egy vasbuca töredéke (40. gödör) is előkerült. Vasolvasztó kemencére utaló közvetett nyomot azonban a feltárt lelőhelyrészletben nem találtunk. III. Házbeli kemence A 30. ház kemencéje feltehetően fűtő funkciót láthatott el. Alkalmilag azonban süthettek e kemencében, amire a sütőkemencékkel való szerkezeti egyezése utal. A közelében levő (4., 31.) szabad tűzhelyeken végezhették a főzéseket. IV. Füstölők A lelőhelyen talált füstölő funkciójára utalhatnak a széles körben fellelhető néprajzi párhuzamok. A mesterséges szárítást, aszalást a zempléni falvakban még e században is sütőkemencében, földbemélyített aszalóban, földfeletti szabadkemencében és aszalóházakban végezték. A lelőhelyünkön található füstölővel szerkezetileg erősen rokon a földbemélyített aszaló, melynek nyaka vagy tűzelőtere és szárítómedencéje volt füstelvezető kürtővel vagy kürtő nélkül. Működésének a lényege a következő volt: a tüzelőtérben meggyújtott lassú tűz lángja megkötődött és csak a füst került a szárítómedencébe, erre erősítették a füstölnivalót tartó lészkát. A medencéből füstelvezető nyílás engedi ki a füstöt, de lezárásával áramoltatni is lehet a füstöt. A gyümölcsaszalás mellett használhatták hús, kender, gabonamagvak szárítására is. E berendezéseket - nagy tűzveszélyességük miatt - a gazdasági udvartól távolabb helyezték el.17 A lelőhelyünkön talált füstölők hasonló funkciót tölthettek be. A tüzelőhelyet és aszaló/füstölő objektumot föld alatti kürtővel kötötték össze (5. ábra). A tüzelőtérben keletkezett füst a kürtőben lehűlve, egyenletesen fejtette ki hatását.18 A kürtő egyenletesen juttatta a fokozatosan lehűlő füstöt a füstölő veremig. A füstölőt hal-, húsfüstölésre, vadgyümölcsök tartósítására, szárításra használhatták.19 15 Dunaharaszti-Taksony határa, II. munkahely lelőhelyen egy házhoz(?) tartozó ovális alaprajzú, tilzelőnyílásos, félig földbe ásott kemence került elő erősen átégett oldalfalakkal és hamusgödörrel. Nagymérete (180x140 cm) és ovális alaprajza miatt az ásató edényégető kemencének feltételezte (PETŐ 1992.9-15.). 16 JEREM 1984. 8. jegyzet 17 DOBROSSY 1969. 519-527. 18 KŐHEGYI - VÖRÖS 1992. 91-96.; VÖRÖS 1997. 61-62. 19 VÖRÖS 1984. 19.; VADAY 1996. 106-109. 158
