Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Egy sárközi település: Homokmégy
Hajdrik Gabriella árok bagolyszemre emlékeztető mintát alkot. A bagoly összefüggésben van a halott lelkének madáralakban való elképzelésével. Már az ókorban is ismerték. A halott lelkét a bagoly vagy a kuvik szállította át a túlvilágra. E motívum a táltosok botján is megtalálható.25 Egyéb mellékletei között találtunk egy fejes dudoros gyűrűt, amelynek párhuzama 1903-ban Oroszlámoson került napvilágra. Itt vonalakkal díszítették a gyűrű két haránt kinyúló bütykét.26 Karperecéi kerek ill. rombusz átmetszetűek, mindkettő a korai kevésbé díszített karperec típusok közé sorolható. Használatuk a 10. század eléjétől a 11. század elejéig figyelhető meg. Rombusz átmetszetű karperecé nem sorolható all. század folyamán elterjedt vastag, tompára vágott végű rombusz, ill. nyolcszög átmetszetűek közé. Nyitott nagyméretű, egyszerű bronz hajkarikát viselt, amelynek elterjedése all. század elejéig jellemző.27 A 72. sírban nyugvó halott leleteiből, arra következtethetünk, hogy a 10. század középső-utolsó harmadában temették el.28 A 75. sírban fekvő fiatal nő legalsó csigolyája fölött egy négyzet alakú átlyukasztott közepű ezüstveret helyezkedett el. A rozettás veret négy aranyozott virágszirmú, közepén lyuk található. A négy sarkán diagonális helyzetű fül segítségével rögzítették. A veret mellett két öntött bronz fulesgomb található. E tárgyak környékén szövetmaradványt figyeltünk meg. A csontváz antropológiai vizsgálata során kiderült,29 hogy a koponya erős mongoloid vonásokat mutat, amelyhez hasonló állkapocs-elváltozásokat az avaroknál figyeltek meg.30 A sírok leletanyagában egyelőre nem tükröződik egy későavar továbbélés (?), de a további feltárások még újabb bizonyítékokat hozhatnak napvilágra. A veret funkciójával és viseletével kapcsolatban többféle elképzelés lehetséges. Ha megvizsgáljuk a 10. századi temetőkben előkerült hasonló négyszögletes vereteket, láthatjuk, hogy ezt a verettípust igen széles körben alkalmazták. Előfordul kaftán veretként,31 csizmaveretként,32 tarsolyveretként33 és övveretként is. 25 BALASSA-ORTUTAY 1979. 418. 26 HAMPEL 1907. 127., 2U./15. 27 SZŐKE 1962. 35. 28 Csüngős vereteket még „S” végű hajkarikával együtt nem találtak. Kora: A 10. század első két harmadától-11. század elejéig (SZŐKE 1962. 75.). A csüngős ingnyakveretek bronzból öntött változata még a 11. században is előfordul (RÉVÉSZ 1996. 305-306.). 29 Itt szeretnék köszönetét mondani Marcsik Antóniának a kor és nem meghatározásában nyújtott segítségéért. 30 A koponya torus mandibularisán kis kiemelkedések (dudorok) figyelhetők meg. Ez az öröklődő állkapocs-elváltozás csak az avar és a ma élő mongoloid népeknél figyelhető meg. 31 Bujban kaftánveret felső tagjaként található hasonló rombusz alakú veret (FODOR 1996. 142.) 32 Kenézlő-Fazekaszug 49. sírjában rombusz alakú csizmaveretek kerültek elő. Díszítésük szív alakú motívumokból áll, közepén kerek áttört rész, melyben egykor gyöngy, vagy üvegbetét volt (FODOR 1996. 157.). 94
