Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
A kalocsai fölső esperesi kerület plébániái a 18. század közepén kutatásai alapján úgy vélte, hogy 1762-ben már állt az első császártöltési iskola épülete.17 Az elemzett esperesi jelentés tanúsága szerint azonban az iskola csak 1768- ban épült föl. A vonatkozó szakirodalomból ismert az első töltési tanító, Schille Ádám neve, akivel 1765-ben szerződést kötött a falu vezetősége.18 Valószínűsíthető, hogy a tanító szerződése és az iskola felépítése között eltelt három évben a tanító házában folyt az oktatás. Akasztón községi pénzből alakították ki 1764-ben az új iskola épületét. A vert falú ház megépítése 25 forintba és a lakosság nem kevés kézinapszámába került.19 A tágas („sat ampla et honesta") bátyai iskola 1761-ben épült föl a község 300 forintjából. Fala „ex lateribus crudis", azaz vályogtéglából készült.20 Az esperes jelentéséből kitűnik, hogy az 1760-as évek végi nagy árvizek alaposan megrongálták az épületet. A bátyai iskolát 1771-ben már az összedőlés veszélye fenyegette, falait fatámasztékokkal kellett megerősíteni. Ugyancsak az 1768-as, 1770-es nagy áradásokra panaszkodott Házi Pál Szentbenedekkel kapcsolatban is, ahol a falu parókiáját, iskoláját és a tanító lakását igencsak tönkretették a Duna megvadult habjai. A szekszárdi apátság földesurasága alá tartozó fajszi communitás 34 forint 49 krajcárért építtetett egy új iskolát 1765-ben. A ház építőanyagáról így szólt a jelentés: „e sepimentis solum et incrustatione intrinseca, et extrinseca, prout inter almionem aquarum moris est aedificare". Az új iskola falait tehát kívül-belül megtapasztott sövényfonatból húzták föl. Ez a házépítési mód a jelentés írója szerint általános szokás volt a gyakori áradásokkal veszélyeztetett vidéken.21 Házi Pál esperes-plébános 1771. évi jelentésének tanulságait összegezvén megállapíthatjuk, hogy a kalocsai fölső esperesi kerület falvai jónéhány egyházi jellegű épülettel, kulturális létesítménnyel gazdagodtak az 1760-70 közötti időszakban. Négy községben emeltek egészen új templomot, két falu templomát pedig átépítették. Ezekhez a nagyarányú építkezésékhez minden esetben az adott helység földesurának anyagi segítsége szükségeltetett. Három esetben új parókiát alakítottak ki a katolikus pap számára. Ennek költségeit hol a földesúr, hol pedig a község állta. A plébániaépületeket általában a templom szomszédságában található ház megvételével hozták létre. A népiskolák száma feltűnően gyarapodott ebben az időszakban. Mintegy nyolc iskola épült föl a kerületben. Az építkezések költségeit a plébániai vagy a községi pénztárból fedezték. A munkálatokhoz nagymértékben a jobbágyi munkaerő is hozzájárult. Új tanító érkezéséről egyedül Vadkert esetében tudósított a jelentés. Javadalmainak tanulságairól fentebb már szó esett. A jelentés szövege egy falu esetében sem emlékezett meg új plébános érkezéséről. Házi Pál levele jónéhány egyedülálló adatot szolgáltatott a táj 18. századi népi építészetére vonatkozóan. A vert falú jobbágyháztól a téglából épült templomig számos 17 BÁNÁTI 1969. 151. 18 BERAUER 1896. 110.,ZORN 1983. 104. 19 Az akasztói tanító évenkénti járandósága 45 forint volt a községgel 1764-ben kötött szerződés szerint. A kontraktus szövegét lásd: ZORN 1983. 102-104. 20 Az első bátyai tanító valamint segédjének személyére lásd: FEHÉR 1896. 93. 21 A sövényfalas építkezés Duna-menti elterjedtségéhez vö.: DÁM 1983. 30-31., BÁRTH 1973. 101. 51
