Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997. Kalocsa, 1998. 47-52. p. Bárth Dániel A kalocsai fölső esperesi kerület plébániái a 18.század közepén A Kalocsai Érseki Szentszék 1771. április 10-én Baja városában ülésezett Batthyány József kalocsai érsek elnökletével. A gyűlésen határozat született arról, hogy az esperesi kerületek vezetői mérjék föl az egyházmegye plébániáinak tekintetében 1760 óta bekövetkezett változásokat. Az érsek megbízta a jelenlévő espereseket, hogy az irányításuk alá tartozó kerületekről haladéktalanul küldjék el gondosan elkészített jelentéseiket. Az intézkedés hátterében minden bizonnyal az érsek nagyhatású egyházszervező tevékenysége állt. Az 1760 óta hatalmon lévő Batthyány érsek egy évtizedes működésének eredményeiről kívánt megbizonyosodni 1771-ben. A szentszéki rendelkezés eredményeként beérkezett jelentések az 1760-as években lezajlott egyházlátogatási körutak rendelkezéseinek foganositásáról is tájékoztatást adtak. Batthyány József elsősorban a plébániákat érintő építkezésekre illetve a plébánosok, tanítók személyi változásaira volt kíváncsi. Az 1771-es esperesi jelentések a következő öt kérdéskör köré csoportosultak: 1. 1760 óta hány templom épült? Melyik faluban? Milyen anyagokból? Kinek a költségén? Mennyiért? Melyik évben? 2. Ugyanebben az időszakban hány papiak épült? Hol? Milyen anyagokból? Kinek a költségén? Mennyiért? Melyik évben? 3. Hány iskolaépület készült el? Kinek a költségén és mennyiért? Milyen anyagokból? Melyik évben? 4. Került-e tanító a falvakba időközben? Milyen járandóságai vannak? 5. Ha valahova új plébános került az eltelt időszakban, melyik évben történt? Milyen különleges járandóságai vannak? A kalocsai főegyházmegye kerületi beosztásának reformja Batthyány József nevéhez fűződik. Az 1760-as évek elején, a plébániák számának gyarapodása miatt az érsek szükségesnek tartotta az esperesi kerületek további felosztását. 1763-as egyházlátogatási körútja előtt öt esperesi kerületre osztotta egyházmegyéjét. Ezek a következők voltak: kalocsai (vagy székesegyházi) fölső és alsó, bácsi fölső és alsó, valamint a tiszai esperesség. A rendezés Kalocsa városát kiemelten az érsek felügyelete alá helyezte.1 1 WINKLER 1926. 39. © 1998 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét
