Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Avar kori temető Sükösd-Ságodon, a Sárköz peremén san felhasznált veretek több sírból is ismertek. Mindössze két griffes öves sírját találtuk meg, közülük az egyik bolygatlan sírból származik. A fegyvereket egyetlen kard, az ugyanebben a sírban talált egy és két további vasfokos, valamint egy vaslándzsa mellett elsősorban az íjak-nyilak képviselik. Utóbbiak csak a feltárás második szakaszában (180-363. sírok) kerültek elő, s az egyik mellett tegezn maradványaira leltünk. A felszereléshez olykor bogozó is tartozott. A férfisírok szokásos mellékletei közé tartoznak a vas- ritkábban bronzcsatok. Általános a vaskés, az egyik sírban csont késnyél volt. Az övhöz tartoztak a vas- ritkábban bronz függesztőkarikák. Ugyancsak az övre erősítették bőr vagy textil tarsolyaikat, melyek közül kettőt madárlábból készült, három helyen átlyukasztott illetve téglalap alakú, faragott indadiszes tarsolyzáróval fogtak össze. A tarsolyokban tarthatták tűzszerszám-készletüket. A fenőkő viszonylag ritka leletnek számított. 3. Női sírok mellékletei Igen ritka leletnek számít az a vastorques, amely az ugyancsak nem túl gyakori bronzgyűrűvel együtt egy meglehetősen gazdag női sírból került elő. Ahogy a férfiaknál az övgarnitúrák, úgy a nőknél a fülbevalók jelzik a kor divatját. A korai idők ezüst- vagy bronzgömbcsüngős fülbevalóit később a gyöngycsüngős fülbevalók különböző típusai váltják fel. Végig használatban volt a sima fülbevaló-karika is. Gyöngysoraik előbb néhány szemesgyöngyből álltak, a későbbi periódusban a dinnyemaggyöngyök váltak általánossá. Az apró sárga-barna kásagyöngyöket több generáció asszonyai kedvelték. Különleges ékszer volt az a középen lyukas, csiszolt sarkú, téglalap alakú kristálygyöngy, melyet a ruha nyakára erősítve gombként használtak. Vascsat szinte minden női sírban \olt,fibulá\al összetűzött ruhát azonban csak ketten viseltek. A kedvelt karkötő bronzból és vasból is készülhetett, általában párosán került elő. Utóbbiak hegyesen végződtek vagy végeiket laposra kalapálták. Ugyancsak igen ritka lelet a két szépen faragott csont szopóka. Az egyiket ember alakúra formázták, a másikat mértani és növényi motívumokkal díszítették. Orsógombok vagy -karikák szinte minden női sírban voltak. Különlegességük, hogy néhányat bekarcolásokkal, bordákkal díszítettek. A sükösdi avar település asszonyainak varrástudományát az igen gyakori, olykor esztergált csont tűtartók és vastűk jelzik. Utóbbiak hossza 4-5 cm. Mivel az egyik sírban csak a tűt találtuk meg, feltételezzük, hogy tűtartókat nemcsak csontból, hanem nádból vagy hasonló szerves anyagból is készítettek. A férfiakhoz hasonlóan az asszonyok övéről is tarsoly csüngött le, melyet néhány esetben madárlábból készített, három helyen átlyukasztott tarsolyzáróval fogtak össze. Függesztő szerepét töltötték be a vaskarikák és -láncok, melyekhez gyakran erősítették a vaskések fatokját. Az egyik kést vashegyű tok védte. 12 12 Tegezvasalásként határozták meg az ásatók a leletmentés első szakaszában feltárt egyik sírban talált ívelt vasdarabokat is. Mivel azonban abban a sírban sem íj, sem nyíl nem volt, a meghatározás bizonytalan. 43
