Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Avar kori temető Sükösd-Ságodon, a Sárköz peremén teknőspáncél, az egyéb körülményekből és a mellékletekből sem derült ki, miért került e ritka lelet ezekbe a sírokba. 3. Sírok egymásba ásása Több alkalommal figyeltünk meg egymásra ásott sírokat. Kivétel nélkül a legkorábban eltemetettek sírjaiba ástak bele, de az ún. közép- és későavar sírok sohasem keresztezik egymást. 4. A vázak helyzete A halottak legtöbbjét háton fekvő, nyújtott helyzetben temették el, s ha a karok- lábak helyzete eltérő is, az a koporsó egyenetlen leengedésével függ össze. Két, kissé zsugorított temetkezés azonban más magyarázatot kívánna. Az egyiknél az a tény, hogy „... a felszedésnél a csigolyák, a medencecsontok és a bordák mutatták, hogy nyomorék volt az eltemetett”,8 valószínű magyarázat lehet, s ez esetben sincs szó különleges helyzetről. 5. Koporsók Az első 179 sír esetében sírfenékvizsgálatokxa nem került sor, ezért koporsóra egy sírnál kapcsok, két sírnál egyéb megfigyelések utalnak. így e rész leggazdagabb férfisírjának feltárásakor köröskörül a váz mellett kb. 2 cm-es barna csíkot fedeztek fel az ása- tók. Egy idős férfi sírjának feltárásakor megjegyezték, hogy „a halottat lepedőbe csavarhatták, erre mutat a váz mellett kb. 1 cm szélességben húzódó barna csík”.9 Véleményünk szerint mindkét esetben a koporsó elkorhadt nyomát sikerült megfigyelni, hiszen ilyen jellegű nyomot csak fa hagyhat. Több sír feltárásakor figyeltek meg olyan csontelmozdulásokat, melyek ugyancsak egykori koporsót jeleznek. A sírfeneket a 180. sírtól kezdve vizsgáltuk. A sírok sarkaiban levő 1-1 lyuk illetve a keskenyebb síroldalak melletti 1-1 árok, a jobb talajviszonyok esetén ugyancsak megfigyelhető keretek - mind a koporsóláda nyomai10 11 - egyértelműen jelzik, hogy a koporsóba temetés általánosan elterjedt szokás volt. 6. Sírjelek Az egyik sír körül két soros, kb. 20 cm átmérőjű lemélyedések voltak. Ezek a cölöplyukak valószínűleg valamiféle sír fölötti építményre utalnak, de a kevés hasonló megfigyelésből általános következtetés egyelőre nem vonható le.11 8 Kőhegyi Mihály ásatási naplója. 9 Nyilvánvaló, hogy a feltételezett lepedő nem hagyhat ilyen nyomot, s egyéb bőr nyoma sem lehet, hiszen akkor a szíjak nyomát is meg kellett volna figyelni. Más feltárások alapján valószínűsíthető, hogy a koporsófa maradványára utal mindkét megfigyelés. 10 A lyukak, árkok és keretnyomok véleményünk szerint a kb. 10 cm-es lábakon álló koporsónak a sírfenékbe süllyedésével keletkeztek WICKER 1990., WICKER 1994. 11 Elképzelhető, hogy hasonló, cölöpszerkezetű építmény más sírok fölött is volt, csak azoknál a tartócölöpöket nem mélyítették a humusz szintje alá. 41
