Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Kalocsai Sárköz
Pintér László paticsdarabot találtunk, sőt a jól kiégett sütőfelület igen nagy darabjai is megvoltak. Sajnos ezt a kemencét teljes egészében feldúlták, így erről nem mondhatunk semmit. Az itt élt népesség állattartására utalnak azok a részint földbe mélyített, részint a föld felszínén található építmények melyeknek, cölöplyukait, karósorát több helyen megtaláltuk Az ásatási terület keleti részén a házak között egy körülbelül 9 méter átmérőjű karám 11 cölöphelyét találtuk meg. A karám méreteinél fogva nagyobb állatok befogadására is alkalmas volt. Bejárata dél felé nézett. Teljes egészében nem tudtuk feltárni, mert részben az ásatási területen kívülre nyúlik. Kisebb állatok - juhok, kecskék - tartására lehetett alkalmas az a körárok által kerített terület melynek belsejében facövekekből, karókból összerótt ól állhatott. Ilyen ólak karóhelyeit találtuk meg még a 81. és a 65. objektumoknál. Szintén állatok tartására szolgálhattak ezek a hosszanti, nem túlságosan mély gödrök is. Összefoglalva: Az itt talált veremházak nem mindegyikét tarthatjuk lakóobjektumnak. Valószínűleg csupán a némileg szabályosan megépített veremházak szolgálhattak lakásként, s ezek is csak időlegesen, hisz fűtőberendezést egyikben sem találtunk. A szabálytalan alaprajzú, némileg kisebb alapterületű, földbe mélyített objektumok műhelyként, esetleg tárolóhelyként jöhetnek szóba. Az aknakemence talán a helyi fazekasság meglétére utal, s a szabályosan, valamilyen rendszer szerint elhelyezkedő cölöplyukak az állattartás mikéntjére vetnek fényt. Az itt talált leletek zöme kerámia. Ezek között is a legtöbb a durva anyagú és megmunkálású, kézzel formált házi kerámia. Vannak szép számmal finoman iszapolt anyagú korongolt szürke kerámiák is, s elvétve egy-egy apró terra sigillata darab illetve ezek utánzatai. Néhány finoman iszapolt anyagú korongolt sárga kerámia is előfordul. Találtunk néhány bronz fíbulatöredéket s igen kevés vaseszközdarabot. Ez utóbbiak oly mértékben elkorrodáltak, hogy funkciójukat már nem lehet megállapítani. Az előkerült leletek alapján a szarmata telep korát a I1I-IV. századra lehet meghatározni. 38
