Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kitekintés
Id. Pieter Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja. Ikonográfiái kérdések Németalföldön a szent ábrázolásainak népszerűségében nagy szerepe volt Rotterdami Erasmusnak,38 aki fiatal kora óta vonzódott Jeromoshoz, sőt ki akarta adni összes művét. De Szent Jeromos példájára alakítja ki Erasmus bibliai humanizmusát is, amelynek jelentős számban voltak követői Németalföldön, néhányan Bruegelt is ide sorolták.39 Szent Jeromos a humanisták számára az intellektusra építő és egyben hívő tudós előképe volt. A németalföldi „értelmiség” azon részének lehetett egyfajta jelképe, akik a kor vallási kérdéseit megpróbálták közös nevezőre hozni. Bruegel képe egy olyan ember alkotása, akinek a kornak megfelelően sajátos elképzelései is voltak a kereszténységet illetően; s akár több vallás hívének is kimutathatnánk. Szellemisége, vallása több nézetet és gondolatot foglalhatott magába. A Tolnay Károly által bemutatott kozmikus képi szerkezet és tartalom40 együtt alakítja a képet a protestáns képgondolatiság jellegzetességeivel, polemikus tételeivel. Véleményünk szerint is elképzelhetőnek tűnik az, hogy ez lenne az a kép, amelyet Bruegel a legjobbjának tartott, s melynek címe „Az igazság áttörése” volt.41 Találó képcím lenne mindenesetre, Bruegel képein ugyanis leginkább itt érhető tetten „hitvallása”, de olyan mértékű rejtettségben és kétértelműségben, ami ennek teljes feltárását már megakadályozza. Irodalom BALDASS, L. 1918 Die niederländische Landschaftmalerei von Patinir bis Bruegel, ln.: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses XXXIV. 128-129. B1ALOSTOCK1, J. 1988 Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja. Budapest CHRISTENSEN, C. C. 1979 Art and the Reformation in Germany. Athens, Ohio and Detroit FALKENBURG, R. L. 1988 Joachim Patinir: Landscape as an image of the Pilgrimage of Life. (Oculi, Studies in the Arts of the Low Countries, Volume 2) Amsterdam - Philadelphia FRIEDLÄNDER, M. J. 1975 Herri met de Bles. (Early Netherlandish Painting, Volume XIII). Comments and Notes by: H. Pauwels, G. Lemmens, M. Gierts. A. W. Sijthoff, Leyden / La Connaissance 23-27., 110-111., ill. 59-62. Brussels FRIEDLÄNDER, M. J. 1921 Pieter Bruegel. Berlin 38 Marlier különösen Quentin Metsys (1466 k—1530) bécsi Jeromosán mutatja ki Erasmus szellemi hatását. MARLIER 1954 op. cit., 169 ff. 39 Lásd pl.: STECHOW 1990. 15. ff. 40 TOLNAY 1935., TOLNAI 1934. 105-135. 41 MANDER op. cit., 84. 249
