Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kitekintés
Venczelné Oláh Edit A mondókák, találós kérdések tovább színesítik a foglalkozásokat, keressünk a gyerekekkel közösen minél többet. Az ünnepekre való hagyományos készülődést ismételjük meg minden évben, nem baj, hogy már ismerik. Évről évre gyakorolják, ügyesebben tudják elkészíteni. Változtathatjuk a tojásírásnál vagy a mézeskalács sütésnél a díszítési módokat. A többi anyagnál azonban nem a minden évben való ismétlés, hanem az egy-egy anyaggal való hosszabb ismerkedés vált be. A népi játék és a kézműves tárgykészítés hatása 6-8 éves korban A gyerekek tárgyalkotó készségének fejlesztése mellett egyidejűleg fejlődik a fantázia, a szín és formaérzék, ha hagyjuk az irányított cselekvés mellett elegendő önállósággal dolgozni. Fontos cél az is, hogy időben helyére kerüljenek az értékek. Fedezze fel a gyermek annak örömét, amit maga készít magának vagy szeretteinek ajándékba. Ami ha esetleg suta is, többszörösét éri bármilyen boltban megvásárolható tárgynak. Abban látom a legnagyobb problémát, hogy elvesszük a játék lehetőségét a gyermektől az iskolába kerülve. Az óvodai önfeledt évek után az iskolában a kemény munka várja, játékos tanulásra is igen kevés alkalommal van módja. Pedig nem válik egyik pillanatról a másikra felnőtté, még nagy szüksége van a játékra. Természetesen az sem mindegy, milyen ez a játék. Most az otthoni környezetben a már elcsépelésig sokat emlegetett TV, videó mellett, a fegyveres játékok kerültek előtérbe. Ezért igen fontos, legyen alkalom más lehetőségek kipróbálására, megismerésére. Ezért tartom nagyon hasznosnak egy néphagyomány szakkör vagy tanóra bevezetését, ahol a fmommotorikus mozgásfejlesztéstől az identitástudat kialakításáig számos mozzanatot taníthatunk játékosan. A néphagyományok komplex megismertetésével fokozatosan vezetjük rá a gyerekeket az összefüggések felfedezésének lehetőségeire, a magyar múlt nem csak történelmi megismerésére. Sok tudományos munkát tanulmányozva a vizuális nevelés hatásmechanizmusáról mind egyet ért abban, hogy a gyermeket minden területen fejleszti, mind szellemi és mind fizikai szempontból. A játékok azon köre amik egy nép múltjához is kötődnek az identitástudatot is ébren tartják a ma felnövekvő nemzedékben. Míg az óvodák - kisdedóvók - fontos feladatuknak tartották a játék minden fajtáját, ez az iskola elkezdése után egészen másként van. A század elején az iskolába kerülő gyerekeket fokozatosan szoktatták a teljesítményhez, adtak időt a játék minden formájára. A ma iskolába kerülő gyerekekről egészen másként beszélhetünk. Alig van átmenet az önfeledt gyermekkorból a teljesítmény központú oktatásba. Nem adnak elég időt és lehetőséget a játékra. A szakkör programja még igen kiforratlan, sokat kell még dolgozni rajta, foglalkozásról foglalkozásra alakul. Egy következő csoportra nem lehet majd ráhúzni mint egy régi inget, hanem egyéniségükhöz kell majd igazítani. Az iskolákkal, pedagógusokkal alakuló kapcsolatok igazolják azt a gondolatot, hogy szívesen vennének át programokat, vennének kezükbe könyveket mely könnyebbé tenné számukra a csoportban a munkát. 238
