Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
Kitekintés
Remény, szerencse és tudatosság a népesedéstörténeti kutatásban Hodován, a bátyai szökött jobbágyok 1751. évi lajstromában viszont nem szerepelt Hodován családnév. Következésképpen, a kupuszinai Hodován nemzetség származásának rejtélye a fentebb leírt fejtegetésekkel nem tekinthető megoldottnak. A XX. századi Kalocsa környékén a Hodován jellegzetes dusnoki családnévnek számít. A bátyaiakkal nyelvi és kulturális kapcsolatban álló Dusnokon föltűnően sok személy viseli a Hodován nevet, vagy annak valamilyen XX. századi magyarosított változatát. A XVIII. század elején Bátyán is előfordult a Hodován családnév. Az 1731. évi érseki uradalmi összeírás készítői némely dusnoki Hodovánokról följegyezték, hogy Bátyáról kerültek Dusnokra 22 Okkal feltételezhető, hogy a kupuszinai Hodován családnév a bátyai eredetű Guzsván, Maros, Szurap, Anisity stb. családnévvel egyidőben Dusnokról került Kupuszinára. A kupuszinai Hodovánok dusnoki származását az alábbi logikai érvek támasztják alá: 1. Táji érv: 1751-ben jelentős számú népesség költözött Bátyáról Kupuszinára. Emellett a hajdani Kákony és Pandúr, valamint valószínűleg a magyar Fájsz is23 adott népességet Kupuszinának. Jogosan feltételezhető tehát, hogy a Pandúr, Kákony, Fájsz, Bátya térségében fekvő Dusnokon is akadt a XVIII. század közepén olyan vállalkozó, aki a bácskai Kupuszinán próbált szerencsét. A Kupuszinára hívogató propaganda bizonyára nem korlátozódott egy falura, Bátyára, hanem híre a táj többi helységébe is eljutott. 2. A bátyaiakat rokoni szálak kötötték a dusnokiakhoz. Ezt alátámasztja némely Hodovánok bátyai származásának fentebb említett 1731. évi adata. A rokoni szálak következtében a bátyai Guzsvánok, Marosok, Szurapok utazási terve nem maradt ismeretlen a dusnoki Hodovánok előtt. 3. Bátyáról Kupuszinára Dusnokon keresztül vezet az út. A költözködő bátyaiak bizonyára megálltak Dusnokon, és felfokozott érzelmi állapotban könnyhullajtásos búcsút vettek dusnoki rokonaiktól. A költözés látványa némely dusnoki családnak is meghozhatta a kedvét az új honfoglalásra, a bátor bátyaiak követésére. 4. A Hodovánok az 1762., 1767., 1772. évi kupuszinai összeírások tanúsága szerint mindig a bátyai eredetű családok szomszédságában laktak, a bátyaiakkal együtt tartottak. Pl. 1767-ben a bátyai eredetű kupuszinai asszonyok hitoktatási csoportját Hodován Kata, a bátyai eredetű kupuszinai férfiak hitoktatási csoportját Hodován György vezette.24 Kutatásaim során igyekeztem közvetlen bizonyító adatot találni arra, hogy a Hodován név Dusnokról került Kupuszinára. A szerencse azonban a Hodovánok dolgában nem szegődött mellém. Megkíséreltem összevetni az 1744. évi és az 1752. évi Pest megyei összeírás dusnoki névsorait. Úgy gondoltam, ha találok olyan Hodovánt, aki 1744-ben szerepelt, de 1752-ben hiányzott, majd feltűnt a kupuszinai névsorokban, bizonyítottnak vehetem a feltételezést. Sajnos, a módszer nem vált be. 1744-ben 7, 1752-ben 10 Hodován nevű családfőt írtak össze Dusnokon. Számuk a Mária Terézia22 KÉL. II. Bírt. ir. gyűjt. II. 85. 23 BÁRTH 1997. 24 KÉL. I. Vis. Can. Általános. Kupuszinai lapok. 217
