Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
Bánkiné Molnár Erzsébet tanítás után figyelme teljesen a gazdálkodás felé fordult. A közéleti tevékenysége azonban nem szakadt meg, mert még ugyanabban az évben, 1791 novemberében megválasztották városgazdának.5 Tanítói pályafutásának megszűnésekor született meg harmadik gyermeke Anna, majd két év múlva 1793-ban Borbála. 1793-tól Horváth Antal pályafutása egyértelműen felfelé ívelt, hiszen a városgazdái hivatal elvállalásakor a szenátorságra is ígéretet kapott. Meg kell jegyezni, hogy ekkor még élt az édesapja, Horváth Imre, aki 1773-ban a város főbírói hivatalát is betöltötte, s 1793-ban bekövetkezett haláláig szenátor maradt. A tekintélyes redemptus gazda mint szenátor egyengette fia előbbrejutását. Halála után szenátori helyét Antal fia kapta meg, s ezzel a tisztséggel egyidőben elnyerte a másodbírói hivatalt is.6 A saját gazdaság és a család - ekkor már 3 leánygyermeke van - annyira lekötötte, hogy két évi másodbíróság után visszavonult a hivatali munkától és kérelmezte, hogy hagyják ki a jelölésből. A szenátorság azonban egész életre szóló megbízatás volt, így Antal továbbra is a tanács tagja maradt. 1793-ban meghalt az édesapja, rá egy évre az édesanyja. Antal 31 éves korában három gyermekes gazdálkodó redemptus, városi tanácsnok. Gyermekeinek keresztapja a szintén szenátor Rédei József, anyai rokonsága a tekintélyes Mihálovits család. A Mihalovitsok nem csupán mint gazdag redemptusok ismertek, a családból került ki főjegyző és főbíró is. Apai öröksége 1/4 szesszió föld Kisszálláson, szőlő a Bikahegyben és 2 tinó. Az osztályos egyezségből kiderül, azért csak ennyi, mert ő volt az egyetlen a családban akit taníttattak, s így annak költségét mint az örökségből megelőlegezett vagyonrészt tartották számon. A taníttatáson kívül házasságkötése után megkapta apjától a várható örökségre azt a 600 Ft-ot, amelyből az első zálogos földet vásárolta 1789-ben. A pénz mellé állatokat is kapott: 4 ökröt, 2 fias tehenet és 1 kancát. Az anyagi és családi háttér ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy tudjuk milyen vagyoni helyzetből indult és valójában ki is az a redemptus gazda, aki a 18-19. század fordulópontján 10 éven át rendszeresen írásban rögzíti gazdasági pénzügyi kiadásait és az ilyen kihatású eseményeket. Horváth Antal édesapja halálának évében, 1793-ban kezdte el a gazdasági napló vezetését. A napló a Kiskun Múzeum könyvtárában található, de valójában egy könyvformátumú kézirat. A kötet egyik felében Horváth Antalnak a kiskunfélegyházi nemzeti iskolára vonatkozó bejegyzései találhatók, másik felében pedig a tanítóskodás befejezése utáni családi és gazdasági feljegyzései. A napló vezetése alatti 10 évben Antal a Horváth család vezető egyénisége lett. Az édesapja halálát követő évben, 1795-ben meghalt egyetlen bátyja Mihály, két év múlva húga, Viktória. Életben maradt két öccse közül Imre örökös nélkül hunyt el 1824-ben. László 5 évvel túlélte Antalt, de csekély vagyont és 8 gyermeket hagyott maga után. 5 BKML. KJ. lt. Prot. 8. 144. 1791. nov. 5. 6 BKML. Kf. It. Prot. Pol. 8. 336. 1793. nov. 1. 166
