Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Merk Zsuzsa hangosfilm 1931-ben készült, s sorrendben a második - kettőt forgattak ebben az évben - meghatározta bizonyos szempontokból a magyar filmet. Ez a második a Hyppolit, a lakáj. De mi történik a nagyvilágban? Bemutatják a Kék angyalt (1930), elkészül az első Tarzan-film (1932), a King Kong (1933). Hódít a horror - többek között a Lugosi Béla által megformált Drakula (1931) készülnek a nagy amerikai álomfilmek, mint az Elfujta a szél (1939); a táncfilmek Fred Astaire főszereplésével. A némafilm óriása, Chaplin a hangosfilm korszakában is tovább alkot - Modern idők (1936), Diktátor (1940). A háború sújtotta világban nézők százezrei könnyezik meg Humphry Bogart és Ingrid Bergman szerelmét a Casablancában. Magyarországon sorra készíti filmjeit Székely István, a Hyppolit, a lakáj rendezője, illetve Gaál Béla, aki a Meseautó (1934) című alkotásának kellemesen bugyuta történetével a magyar film jellegzetes darabját teremtette meg. Ez a kor 1939-ig Kabos Gyuláé, illetve Jávor Pálé, később Karády Kataliné. Csak közismert filmeket, rendezőket, színészeket említettünk, morzsákat, melyekkel talán érzékeltetni lehet a kort. A felsoroltak azonban szinte teljesen hiányoznak a Zárdaiskola növendékei által látott filmek közül. A zárdaiskolások mozilátogatásait a hangosfilm térhódításától, a magyar hangosfilm kezdetétől tudjuk nyomon követni az iskolák államosításáig, 1948 nyaráig. Egy év alatt a csoportos mozilátogatások száma 0-13 között mozgott, s 17 év (1931- 1948) alatt összesen 91 alkalommal volt csoportos mozilátogatás, s 89 filmet láttak.2 A színházlátogatások közel ekkora súllyal szerepelnek, évi 6 alkalom.3 Nincsenek az összesítésben az irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, helyi hangversenyek. Ha pusztán csak a számadatokat nézzük, meglepő, mai viszonyainkhoz mérten pedig megdöbbentően nagy az iskolai csoportos mozi- és színházlátogatások száma, ami átlag egy tanévben (szeptember-június) meghaladta a tíz alkalmat. A krónikáknak a mozilátogatások szempontjából történő vizsgálata több módszertani kérdést is felvetett az anyag feldolgozása során. A korlátozott terjedelem következtében azonban nem tudunk minden szempontot részletesen elemezni. A krónikákat vezető nővérek legtöbbször csak a film címét jegyzik fel, ritkán azt, hogy mely országban készült - csak a háború után találtunk ilyen bejegyzést, mely kivétel nélkül az orosz (szovjet) filmek esetében fordul elő -, a rendezőről, szereplőkről soha nem szólnak. 2 A filmgyártás világviszonylatban, de Magyarországon is óriási. A vizsgált 17 év alatt 366 magyar nagyjátékfilm készült - dokumentum- és rövidfilmeket nem számolva -, ami évi 22 filmet jelent. Különösen a háború alatt (1941-1944) forgattak sok filmet, 161 -et (évi 40 film). Ezt követően az államosításig (1945-1948) mindössze 9 film készült a négy év alatt. -NEMESKÜRTY 1965. 3 A hivatásos színtársulatok, valamint a bajai amatőrök közreműködésével játszott előadásokat együttesen vettük számba. 132
