Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Az égi és a földi szépről Szedő Dénes ferences szerzetes szövegével és Konstantina illusztrációival: az Aranyszívű gyermek és A kis hercegnő aranyszíve. A könyvek azonban - ismert okokból - csak 1996-ban jelenhettek meg. Abban, hogy Konstantina kapcsolata nem szakadt meg a főváros szellemi-művészeti életével, nagy szerepe volt az említett ferences költőnek, Szedő Dénesnek és testvérének, Szedő Szeverin karmelita atyának is - Konstantina nővér bekapcsolódott az ország szellemi vérkeringésébe. Rajzait, illusztrációit 1947-ben ott találjuk a Vigilia folyóiratban: Paul Claudel Keresztút című költeményét kísérik. A magyar katolicizmus szellemi megújulásában oly nagy szerepet játszó kortárs francia katolikus szellemiség hazai megismertetésében ő is közreműködött. A háborús világégést Pesten élte át. Az apokaliptikus események emléke máig kíséri művészetét. Kodály Zoltán ekkor, az Operaház pincéjében szerzi a Missa Brevist, s innen kéri fel Konstantina nővért a partitúra címlapjának elkészítésére, mely 1943-ban el is készült. Gerevich Tibor professzor segítségével 1947-ben egyéves ösztöndíjat kapott Rómába, ahol mély művészi és vallási élményekben volt része. A paradicsomi boldogság csak alig egy évig tartott. A szerzetesi iskolákat 1948 nyarán államosították, s hamarosan betiltották a rend működését is. Elöljárói azt tanácsolták, ne térjen haza. Látszólag minden összeomlott körülötte. S ekkor, 1949-ben Rómában megismerkedett az amerikai, Minnesota állambeli bencés nővérekkel, akik meghívták Duluthba, a St. Scholastica College rajz tanszékének vezetésére.4 Itt tanított és alkotott 1950-től 1994 márciusáig. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában több kiállításon vett részt, illetve mutatkozott be önállóan: 1972-ben Münchenben, 1973-ban Washingtonban a Capitol Building-ben, 1979-ben Minneapolisban az Augsburg College épületében és a Groveland Gallery-ben, 1982-ben a Duluth-i Tweed Museum-ben, majd 1991-ben két alkalommal Duluth-ban a University of Minnesotán. J.F.Kennedy elnök minnesotai látogatása alkalmából 1963-ban Konstantina nővért kérték fel, hogy az állam tiszteletét kifejező ajándékot készítsen az elnöknek. A vidék kincseit bemutató öt üveg- és zománc-mozaiktábla az egyik legsajátosabb technikai eljárásával készült: vörösréz lapon enyvvel összekevert üvegdarabokat zománccal vegyített, és ezt igen magas hőfokon égette ki. így a zománc sugárzó fény- és színhatását a festett üvegdarabokkal mint brilliánsokkal fokozta. Ez az ő saját, különlegesen egyéni kifejezőeszköze az 1960-1970-es években. A mozaiktáblák átadásakor ő is jelen volt, őt is ünnepelték. Nagyon sok alkotása maradt az Egyesült Államokban, főképp a Duluth-i St. Scholastica Intézet falait ékesítik fémdomborításai és képei. „A ház müveinek valóságos múzeuma. A könyvtár bejáratánál Szt. Gertrúd és Szt. Béda réz-domborítással készült, nagyméretű alakjai állnak. A folyosót az Agnus Dei és az apostolok ábrázolásai díszítik. Az intézet Betleheme az 1944. évi magyarországi nyomdailag sokszorosított, új felfogású Betlehemének monumentális továbbfejlesztése.”5 E példák bizonyítják, hogy Kákonyi Konstantina művészi kibontakozása töretlenül egyenes vonalú. 4 PROKOPP 1995. 114-116. 5 PROKOPP 1995. 127
