Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Somogyvári Agnes Közel 1600 sírt tártak fel, ezek a sírok a nagyrévi, a kisapostagi és a vatyai kultúra temetkezései voltak. Szathmári Ildikó 1983-ban közölte a dunaújvárosi temetkezés kisapostagi sírjait, összesen negyven sírt.4 Maradva a Duna jobb partján, Kisapostag a következő lelőhely. Az első ásatásra 1934-ben került sor Marosi Arnold vezetésével. A következő évben, 1935-ben ismét sor került egy ásatásra Kisapostagon. Az ásatások eredményeit Mozsolics Amália dolgozta fel 1942-ben.5 A leletek ismertetése mellett összegyűjtötte a kisapostagi kultúra addig ismert lelőhelyeit, választ keresett a kultúra eredetére, más kultúrákra gyakorolt hatására és a kultúrát igyekezett kronológiailag is elhelyezni a magyarországi bronzkor történetében. Publikációja hosszú éveken keresztül régészeti alapirodalomnak számított. 1987-ben Pásztor Emília végzett feltárást Kisapostagon, 1997-ben közölte a feltárás eredményeit.6 A feltárás során a nagyrévi illetve a kisapostagi kultúra sírjait különítette el egymástól. Áttérve a Duna bal partjára, Szalkszentmárton - Cifrahíd a következő temető, amelyet meg kell említenem. A temetőt 1961-ben Horváth Attila tárta fel, Vicze Magdolna dolgozta fel.7 Vicze Magdolna a temető tizennyolc sírját a vatyai kultúra legkorábbi fázisába sorolta, a temető anyagában a kisapostagi és a nagyrévi kultúra elemeit is megfigyelte, s kimutatta a Szőreg- Perjámos-kultúra hatását is. Ehhez a sorhoz kapcsolódik a Solt-Szőlőhegyen feltárt hat sír anyaga is. Említettem már, hogy az umasírok urnái nem maradtak épek, eredeti helyzetben - a hamvakkal együtt - csak az aljuk őrződött meg. Néhány esetben az összeszedett töredékeket egymáshoz lehetett illeszteni, mint például egy ujjbenyomással tagolt bordadíszes urnatöredéket. Az ilyen módon díszített urnák igen gyakran előfordulnak a kulcsi temetőben, de a Pásztor Emília által közölt kisapostagi temető nagyrévi sírjaiban is találunk hasonlókat. A 2. számú sírból származik egy tál, ez az egyetlen tál, amely a feltárás során előkerült. A tál analógiái a kulcsi temetőből ismertek, valamint Kisapostagról, Szalkszentmártonról, de ez a táltípus előfordul a Szőreg-Perjámos- kultúra területén is, így például a szőregi temetőben. A solti temetőből egy korsó is elő került. A korsó ugyancsak nagyrévi hatást tükröz, pontos formai analógiáját még nem találtam meg. Hasonló korsó előfordul a kisapostagi kultúra temetőjében, de a pitvarosi leletanyagban is megtalálható. Három nagyobb méretű fülesbögre került elő a feltárás során. Egy teljes épségben, egy kisebb mértékig, egy pedig erősen töredékesen. Az edényekre a harangedényekre emlékeztető forma a jellemző. Ez az edénytípus előfordul a kulcsi temetőben valamint a szalkszentmárton-ciffahídi temetőben is. Négy kis fülesbögre került elő, ebből három a vatyai kultúra korai szakaszának bögretípusait képviseli, a negyedik a kisapostagi kultúrában fordul elő. Eléggé általános formák, az általam felsorolt temetők szinte mindegyikében - kivéve a dunaújvárosit - előfordulnak. Még egy kis bögre került elő, ez a kisapostagi kultúra jellegzetes edénye. Nyaka tölcséresen ívelt, szalagfüle a peremből indul és a vállra támaszkodik, a tölcséres nyakon 4 SZATHMÁRI 1983. 5 MOZSOLICS 1942. 6 PÁSZTOR 1997. 7 VICZE 1986. 110
