Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez

16 Ekkor Hományi Sándor volt a község plébánosa, és Freidinger Antal a káplán.

17 A jegyző ezt a szót magyarul írta.

18 így van írva.

19 A kéziratban: „gestreckte Milch”. Magam Katymáron született sváb vagyok, de ezt a kifejezést nem ismerem. Az aludttejet Schutrmilchnek hívtuk.

20 Itt a „rácén” szót használja, míg előzőleg „dalmaten” szerepel; a következő mondatban „Bunyevaczen” áll. A három szó láthatólag egyenértékű, és az Eszak-Bácskában lakó bunyevácokat jelöli.

21 A „kepemek” a magyar köpönyeg szóból származik.

22 A magyar suba szó ma is használatos a katymári sváb nyelvjárásban.

23 A kéziratban „Zischma”.

24 A kéziratban „írass und Pölterei”.

25 A gótbetűs szövegben egyedül eízt a mondatot írta latin betűkkel a jegyző, aki nem tudott jól bunyevá- cul. A közmondás lejegyzése is hibás. Talán így hangzott bunyevácul: Ko nosi, táj progye. Átvitt értelemben használták a megvesztegethető hivatalnokokra.

26 Katymár házassági anyakönyvében mindössze két ilyen vezetéknevű szerepel: Uhlrich Katalint 17 éves korában, 1834. november 13-án vette el Umstátter János. - Ulrich Jakab 1815. február 6-án vette el Hlavacseg Vencel özvegyét, Máriát. Ulrich Jakab kovácsmester volt, és Bohemiából (Csehország) származott. Elvileg lehetne a jegyző, gyakorlatilag ennek kicsi a valószínűsége. Idős is, tanulatlan is. Esetleg a fia lehetett a jegyző? - Nagy a valószínűsége, hogy idegenből hoztak valakit, aki aztán a politikai élet enyhülése után el is távozott.

46