Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)

Előadások dr. Fazekas István köszöntéséhez

szerepük van a magyar szürkemarha kitenyésztésében, mely ebben a kereskedelemben a legkeresettebb és legjobban bevált árucikk volt.43

A XVII. század végén is a kecskemétiek bérelték Félegyháza pusztát a nádortól, a többi kun pusztával együtt. így került be 1699-ben a három kerület (Kiskunság, Nagykunság, Jászság) kamarai összeírásába, és a XVIII. századi újratelepítéssel így lett kun jogú helység.44

Jegyzetek

' GYÖRFFY György 1965. 227.

2 GYÖRFFY György 1963. 881-882.

3 GYÖRFFY György 1963. 886.

4 GYÖRFFY György 1963. 884, 887-888.

5 GYÖRFFY György 1963. 882-887.

6 1424: „neonon possessione Feleghaz vocata, etiam prope ipsam civitatem Kechkemeth existenti”. Az adományozásról egy másik 1424. évi oklevél tudósít, melyben Albert ausztriai herceg és több magyar- országi főúr nyilatkozatot tesz arról, hogy Zsigmond király Borbála királynénak tett adományozása tudtukkal és beleegyezésükkel történt. GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 205-206, 580.

7 GYÖRFFY György 1961. 35-38.

8 MEZŐSI Károly 1974. 349-350. Lásd még JAKÓ Zsigmond 1940. 242.

9 H. TÓTH Elvira 1974; HORVÁTH M. Attila 1996. 331-333. A honfoglalás kori tarsolylemezek is kirajzolnak egy valószínű nyugat-keleti útvonalat (Fehéregyháza-Izsák-Kiskunfélegyháza-Túrkeve), mely a Bődi révnél lépte át a Tiszát. HORVÁTH M. Attila 1993. 327.

10 H. TÓTH Elvira 1969. 50.; H.TÓTH Elvira-BICZÓ Piroska 1976. 60.; HORVÁTH M. Attila 1996. 327-331.

11 GYÖRFFY György 1963. 886.

12 BÁLINT Alajos 1956.

13 1389: „versus Budám, Feelegyhaz, vei aliquas alias partes iliac tendentes, per viam Saaregyhaz vocatam, et eciam alias vias”, GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 510.

14 Sáregyháza középkori falu azonosítható az 1546-1590 közötti török adóösszeírásokban szereplő Egyház, Egyházi faluval, később a Pusztaszerhez tartozó Sáregyháza pusztával. Nevét a Pusztaszerhez tartozó Sáregyháza halom őrizte meg. KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 224-225, 727. A szeged-budai nagy- útról: KRISTÓ Gyula 1983. 404-405.

15 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986. 221.

16 NEMES K. 1972.1.; PAPP-VÁRY Árpád-HRENKÓ Pál 1989. 54-55.

17 FAZEKAS István 1985. 19.; PAPP-VARY Árpád-HRENKÓ Pál 1989. 54-55.

18 KÁLDY-NAGY Gyula 1977. 201.; KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 240.

19 KÁLDY-NAGY Gyula 1985. 249-251, 261, 371-372, 476^177.

20 SRH II. 557.; GYÁRFÁS István II. 263.; GYÖRFFY György 1987. III. 526-527.

21 GYÁRFÁS István 1870-1885. II. 439-440.; GYÖRFFY György 1987. III. 529.

22 GYÖRFFY György 1987. III. 528, 530-531.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 250.

23 GYÖRFFY György 1953. 272.

24 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 253-255.; HATHÁZI Gábor 1987. 38-40.

25 GYÖRFFY György 1987. III. 530.

26 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 456-457, 476-477.; GYÖRFFY György 1987. III. 530-531.; RÁSONYI László 1957. 79-84.

27 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1969. 133.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 255.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1989. 139.

28 GYÁRFÁS István 1870-1885. 735, 738.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 250-251.

29 GYÖRFFY György 1953. 274-275.

30 1347: „duodecim Comanos filtreas domus habentes”, GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 484-485.

31 GYÖRFFY György 1963. 713.

32 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 257-258.; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986. 217.

33 PÁLÓCZI HORVÁTH András 1986. 229-230.

34 GYÁRFÁS István 1870-1885. III. 481-483, 610; PÁLÓCZI HORVÁTH András 1974. 250-252.

31