Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
A férfiak ruhatára a 18. században sokkal szegényesebb volt, mint a nőké. Végrendeletükben szinte nem is említették meg a ruhaneműt. A tanács előtti perekből derül fény néhány ruhadarabra. A malomba készülő gazda „a subája alatt elrejtett” bottal kergette el a rosszkor érkező tizedest.28 A kocsmárosnak ugyancsak29 „egy jó subáját” lopták el. A mészárszék tolvaja pedig a tetten érés elől „kankóját és süvegét a bőrökkel otthagyva” szaladt el.30 Az asszonyok közötti perek selyem kendő lopásáról, cifrálkodásról, keszkenőkről, patkós csizmáról tanúskodnak. A redemptus gazdát e célra csináltatott halotti bakancsba temették el. A 19. századból már több olyan hagyatéki leltárát tudtam összehasonlítani, amit a század első felében élt gazdák vagyonáról készítettek.31 A férfi ruhatár darabjai: a suba, a ködmön a lajbli, a nadrág, 1 pár fehér ruha, csizma és a kalap voltak. E rövid áttekintés nem alkalmas arra, hogy megállapíthassuk milyen volt pontosan az egyes társadalmi rétegek viselete. Azt azonban kimondhatjuk, hogy az öltözködés rangjelző funkciót is betöltött s, hogy a helyi társadalom vezetői szabályozó tevékenységükkel e rangjelző funkció megmaradását támogatták. A Kiskunság népességének többsége távoli vidékekről költözött be. Különösen így volt ez a 18. század közepén újratelepült Félegyháza és Majsa esetében. A társadalomvezetés feladata az egységesítés, és a helyi jászkun kiváltságok által meghatározott normarendszer kialakítása és elfogadtatása volt. Ezt az egységet zavarta volna a lakosság származását tükröző népi viselet tovább élése. Az anyagi ellátást, a presztízst tükröző külsőségek a ruházkodás felvázolt szabályozásában nyilvánultak meg. S mert ennek az „egy rugójú” társadalomnak valójában a jászkun kiváltságok adták a mozgató erőt, az ebből részesülni vágyók elfogadták a helyi normákat és a helyi vezetés öltözködést is szabályozó tevékenységét. Jegyzetek 1 A Kiskunság népművészete, 1980.12-13., 62-63. 2 GYÖRFFI István , 1937.114-139,362-371.1. 3 BKML. Kf. lt. Tan. ir. No. 17. C. 1. F. 8. No. 1/1797. « BKML.Kh.lt. Prot. Pol. XII., 19.p. 5 BKML. Kf.lt. Tan. ir. Lad. 65. Cs. 13. Sz. 55/1845. 6 BKML.Kh. It. T. 122 No. 4./1811. 7 BKML.Kf. lt. Prot. Pol. 8., 63.p. s BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 17., 171p./1832. 9 BKML. Kh. lt. Prot. C. V. p. 41./1773. i° BKML. Kh. lt. Prot. C. 142/1780. u BKML. Kh. lt. Prot. C. XXIII. p. 348-350/1811. 12 BKML. Kh. lt. Prot. C. XXIV. 1026-27/1816. is SZML. JKK. Kig. Fasc. 4. No. 1989./1816. i< BKML. Kf. lt.Fh. Tan. No. 18. C. 1. F. 2. No. 32/1769. is BKML. Kf. lt. Fh. Tan. No. 18. C. 1. F. 4. No. 25/1781. in BKML. Kf. lt. Fh. Tan. No. 18. C. 1. F. 1. No. 25/1796. 17 BKML. Kf. lt. Fh. Tan. No. 18. C. 1. F. 4. No. 41/1783. is BKML. Kf. lt. Fh. Tan. No. 18. C. 1. F. 7. No. 35/1797. 19 BKML. Kf. lt. Fh. Tan. No. 18. C. 1. F. 7. No. 32/1797. 2» BKML. Kf. lt.Arc. 18. C. 1. F. 8. No. 39/1791. 21 BKML. Kf. lt. Arc. 18. C. 1. F. 8. No. 75/1798. 211
