Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
értéke 25 ft 1 suba 4 bőrből 1 ködmön és 1 nadrág birka bőrből 12 ft 1 fehér ruha 6 ft 1 pár új csizma 12 ft 1 kalap 6 ft összesen: 65 ft Ugyanekkor egy 12 éves leány: Mézes Kata, csak az öltözet ruhát kapta, de annak teljes értéke 3 ft-tal több volt, mint a fiúé. A leány öltözete: 1 ködmön 12 ft 1 festett szoknya 10 ft 1 kék kötő 5 ft 1 tarka keszkenő 3 ft 2 pár fehér ruha 16 ft 1 konyhai kötő 2 ft 1 fejelés 8 ft 1 pár új csizma 12 ft összesen: 68 ft A felnőtt szolgálók bérébe szintén meghatározott ruhadarabok tartoztak. Az első sütő-főző szolgáló a készpénzen kívül: 2 pár fehér ruhát, 1 pár csizmát, 1 közönséges kék kötőt és 1 közönséges pruszlikot és nyakra való kendőt, 1 ködmönt és 2 szakácskötőt kaphatott. A második szolgáló ugyanezt a ruházatot csak kevesebb készpénzt. A harmadik szolgáló pénzt nem is kapott csak egy öltözet ruhát, azaz: 1 festett pruszlikot, 1 szoknyát, kötőt és kendőt, 1 szakácskötőt, 2 pár fehér ruhát, 1 ködmönt és egy pár csizmát. A béresek közül az öreg és a második béres általában nem kapott ruha juttatást, maga vásárolta meg a rangjához illőt. De a negyedik béres már csak azt viselhette amit kapott, mert ezen kívül csak 1 ft volt a pénzbeli évi bére és állatokat sem tarthatott, tehát nem volt miből változtatnia a szokásos öltözeten, ami a tanácsi határozat szerint 1790-ben: 1 szűr, kankó, süveg, 2 pár fehér ruha és bocskor volt.7 A Kiskun Kerület közgyűlési határozata az árszabást figyelmem kívül hagyó gazdának 1 arany büntetést, a béresnek 25 pálcát helyezett kilátásba, de azt is kikötötték, hogy a béres a szabott bérért már második nap 15 pálca büntetés terhe alatt köteles munkába állni. A csikósok az élelmen kívül csak félbőrből készült bocskorokat és szűrt kaptak, a többit maguk vették. A szűrök közül Félegyházán különösen kedveltek voltak a gazdagon díszített cifra szűrök. A kecskeméti szűr-szabó céh külön kérte a félegyházi tanácsot, hogy az országos és helyi vásárain azok árulását tiltsa be. Úgy tűnik ez főként a félegyházi remekes szűcsök iránti féltékenység megnyilvánulása volt, mert e „hely207
