Székelyné Kőrösi Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1995-1996 (Kecskemét, 1997)
Hagyomány és művészet
BÁRTH JÁNOS (Katona József Múzeum, Kecskemét) KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉS KŐHEGYI MIHÁLY ÉS RÓZSA GÁBOR ELŐADÁSÁHOZ Az előadók által ismertetett Örkényi Ferenczi József a bemutatott helységnévtáron és a vele összefüggő két térképen kívül más művet is alkotott, amely tájtörténeti szempontból valószínűleg fontosabb, mint az említett művek. Nevezetesen írt egy Pest megyei helyismereti könyvet, amelynek hosszadalmas címe jószerével betölti az egész címoldalt: Tekintetes nemes Pest Pilis és ‘Sóit törvényesen egyesült vármegyékben valamint a’ Kis Kúnságban is található Szabad-királyi, szabados (privilegiált) és más mező városoknak, 's minden helységeknek vagy faluknak és tovább minden pusztáknak eddig az ideig leg hívebben ‘s a’ tökéletességig iparkodva ki dolgozott név-tára (repertóriuma), vagy átaljában politikai föld le irata: mégpedig ok leveli (diplomaticai), történeti (historicai) és lakossainak állapotját illető (statisticai) tekintetben, a’ már ki mettzett kisebb, de kivált a ’ nagyobb föld képekhez alkalmaztatva. Szerzetté és kiadta Örkényi Ferenczy József. Budán, Nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. 1844. A kisformátumú, 13,3x14,3 cm-es könyv 8 római számos, 184 arab számos és 6 számozatlan oldalt tartalmaz. A saját példányomat meglehetősen rossz állapotban, az 1970-es évek közepe táján vásároltam egy budapesti antikváriumban. A keceli monográfia nyomdai munkálatai idején a szegedi nyomda könyvkötői kellemes kötéssel látták el. Az elmúlt két évtizedben gyakran forgattam. Tanulmányaimban többször hivatkoztam rá. Forrásmunka gyanánt említette Pest megye monográfiájának I. kötetében (1876. Előszó) Galgóczy Károly. Számon tartotta Bodor Antal helyismereti könyvészete. (1944. 285.). Szerepel Lisztes László vadonatúj kecskeméti bibliográfiájában is. (1997. 46.) A félreértések valószínűleg Szinnyei József nagy művéhez vezethetők vissza, ahol (1894. III. 410.) az 1833. évi névtár bemutatása után azt olvashatjuk, hogy újabb kiadása 1844-ben jelent meg. Szinnyei József bizonyára nem vette kézbe az 1844. évi könyvet. A két mű megtévesztően hasonló címe alapján következtetett első és második kiadásra. A címekben ugyanis ott szerepel a félrevezető névtár (repertórium) szó. Kézbe véve a műveket, azonnal érzékelhető a különbség a 28 oldalas füzetke és a közel 200 oldalas könyv között. Az 1844. évi mű esetében semmiképpen sem második kiadásról van szó, mivel a két alkotás két műfajt képvisel. Az 1833. évi füzet egy szűkszavú helynévtár térképpel. Az 1844. évi könyv egy tipikus „földirat”, amelyben minden város, helység „körülményesen leiratik”. Olyan jellegű munka, mint Vályi Andrásé és Fényes Eleké, csak valamivel talán jobb, mivel Pest megyei szerző írta Pest megyéről. Annak igazolására, hogy az 1844. évi könyv, nem az 1833. évi repertórium második kiadása, hanem egy új alkotás, néhány körülmény még felsorakoztatható. Az 203
